Mennyit szabad, hogyan hat, miért szeretjük annyira?

A mindennapjaink szerves része, a világ több mint 50 országában termesztik és a gazdaság egyik legnagyobb mozgatórugója a sokunk által kedvelt fekete ital, a kávé. De vajon mennyit szabad belőle fogyasztani, hogyan hat a szervezetünkre, és miért szeretjük annyira, ennek jártunk ma utána.

Vannak, akik a feketekávéra esküsznek, míg mások tejjel és cukorral készítik a reggeli ébresztőjüket. Abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy egy jó erős kávé nélkül nem indulhat jól a nap. Beethoven például annyira imádta a kávét, hogy minden egyes nap 60 szem kávébabból főzte le magának a reggeli feketét.

A Nemzetközi Kávészervezet szerint a világ összesen 169,2 millió zsák kávét fogyaszt el évente, zsákonként 60 kilót. Ez átszámítva kb. 2,25 milliárd csésze kávét jelent naponta, azaz 57 millió csészét óránként, 956 ezer csészét percenként, és 16 ezer csészét másodpercenként – iszonyú mennyiség, annak érdekében, hogy ébren legyünk és elbírjuk a napi teendőinket, azonban fontos megjegyezni, hogy az egyes országokban és régiókban nagyon eltérő lehet a kávéfogyasztás. Az olaszok cukorral isszák az eszpresszót, a németek és a svájciak forró csokoládéval keverik a kávét, a mexikóiak fahéjat szórnak rá, a belgák pedig csokidarabokat tesznek bele. A marokkóiak borssal, a Közel-Keleten pedig kardamommal és más fűszerekkel is ízesítik. Az osztrákok a tejszínhab mellett teszik le a voksukat. Egyiptomban tisztán és erősen isszák a kávét, számukra mind a tej, mind pedig a cukor elképzelhetetlen. Érdekesség azonban, hogy a török régióban a kávé tradíció olyannyira komoly dologgá vált, hogy a házassági ceremónia részeként a török férjek ígéretet tettek asszonyaiknak, hogy soha nem hagyják feleségüket kávé nélkül. Ha pedig az illető megtagadta vagy elfelejtette feleségét kávéval kínálni, a törvény szerint ez akár válóok is lehetett.

Szarajevóban úgy tartják, hogy inni kell egy kávét a megérkezés, a találkozás miatt, egyet a társalgáshoz és egyet a búcsúzáshoz.

A kávéházak többségében már korán reggel indul az élet és gőzölög a kávé az asztalon és bár annak ellenére, hogy a világon több mint 70 különböző kávéfajta létezik, közülük a legtöbben csak kettőt ismernek mesélte Piontek József vendéglátós. Az Arabicát, amely alacsonyabb savtartalmú és lágyabb ízű, és a Robustat, amely savasabb és keserűbb aromával rendelkezik.

Amikor az emberek a kávéra gondolnak, általában egy olyan italt képzelnek maguk elé, ami képes nagyobb energia löketet adni a nap folyamán. Azonban a feketelevesnek ennél sokkal több jótékony hatása van. Serkenti a májműködést, segít leküzdeni a székrekedést és a fejfájást. Egyes kutatások szerint csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát is, de a jótékony hatások mellett fontos tudni, hogy terhesség alatt nem ajánlott fogyasztani, továbbá növelheti a szorongás kockázatát is különösen pánikbetegségben szenvedőknél – hangsúlyozta Kenyeres Szuzanna, táplálkozási tanácsadó.

A kávé mellett azonban egyre népszerűbbek a koffein tartalmú teák is. Amennyiben a szervezetünk nehezebben dolgozza fel a koffeint, akkor érdemes a teák közül válogatnunk és fekete teát innunk, hiszen ez a fajta ellazít, kevesebb benne a koffein 220 milliliterre számítva körülbelül 48 mg és hosszabb ideig érezzük az felrázó hatását. A presszó kávé 40-70 mg koffeint tartalmaz. A sokak által kedvelt hosszú kávé 115-120 mg-ot, illetve a kapszulás kávé 40-től 130 mg-ot, míg a közismert zöld tea mindössze 33 milligrammnyit. Érdekes lehet, hogy mind a zöld- és mind a fekete teából beszerezhetünk koffeinmentes változatot, bár ebben az esetben is számolni kell némi koffeintartalommal. Aki azonban napi szinten legalább egy csészével iszik ezekből a teákból, az elmondhatja, hogy nemcsak gondol a szívére és az érrendszerére, hanem tesz is érte valamit – mondta Ivanics Elizabetta fitoterapeuta.

Összességében tehát elmondható, hogy mindegy, hogy teát vagy kávét fogyasztunk a napi rutinunk részeként, egy dolog nagyon fontos, hogy betartsuk az ajánlott napi mennyiséget, ami nem haladhatja meg a 2-3 csészényit.