Mit tegyünk az elhasznált elemekkel?

Távirányító, óra, zseblámpa - a háztartásban mindenfelé találkozhatunk elemekkel. De mit tegyünk, ha kifogy? Az elhasznált elemek a természetbe kerülve veszélyes anyaggá válnak, jelentős károkat okoznak a környezetben. A használt energiahordozók közel kétharmada még újrahasznosítható. Ha mégsem használjuk őket, akkor semmiképpen sem szabad a kommunális szemét közé dobni. De akkor mit tegyünk velük? Ennek próbáltunk utána járni.     

Sokan azt gondolják, hogy az ilyen kicsi elemek nem árthatnak a környezetnek és gondtalanul eldobják őket. A szárazelemek a bennük lévő veszélyes anyagok miatt és a kis térfogatuk miatt jelentenek veszélyt, ezért fontos, hogy szelektív módon gyűjtsük őket, mint ahogyan a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon is teszik.

Az elmúlt évtizedek technikai fejlődése eredményeként egyre szaporodnak azok a készülékek, játékok, kisebb használati tárgyak, amelyek energiáját elemek biztosítják. Bodor Anett: „Azokat az elemeket, amik kifogynak, az egyetemünkön tudjuk otthagyni, egy kihelyezett dobozba. Kategóriánként meg van szabva, hová dobhatjuk, és azokat ide be szoktuk hozni.”

Döbrei Dénes: „Én nem nagyon használok elemeket. Nincs semmilyen készülékem, amibe nagyon kellene. Van egy óránk, ami elemmel működik, amibe jár egy kis elem. Azt ritkán kell cserélni. Nem nagyon használok elemet egyáltalán. Nincs rá szükségem.”

Szerbiában jelenleg nincs kiépítve hálózat a használt elem összegyűjtésére és újrahasznosítására - mondta Tóth Dénes, az Eco-friends és Eco-kits Környezetvédő Szervezet elnöke. „Bebizonyosodott több száz mérés alapján, hogy az elemek kétharmada újrahasznosítható. Előbb ki kell használni az energiáját, amikor teljesen rossz lesz, akkor kellene öt csoportban továbbszállítani. Az első csoportot Bécsbe, a második nem mehet ki külföldre, mert kadmium tartalmú, a harmadik nikkel-metál-hidrid, az Németországba, a negyedik lítium-ion tartalmú, a modern dolgok tápjai, mint az okos telefonok. Ezeket Svájcba kellene vinni megsemmisítésre, az ólomot pedig itthon is feldolgozzák.”

Az elhasznált szárazelemek veszélyes hulladéknak számítanak, különböző nehézfémeket és savakat tartalmaznak. Egyes kutatások szerint ezerötszáz liter vizet szennyezhet be egy darab ceruzaelem. Semmiképpen nem szabad a kommunális szemét közé, tűzbe vagy vízbe dobni. Vinkó Tamás, elnök, Riparia Természetbarátok Egyesülete, Szabadka: „A legfontosabb szennyező anyagok, káros anyagok, amiket tartalmazhat egy elem, azok a nehézfémek. Ezekre kell a legjobban odafigyelnünk. Ezek miatt környezetkárosítóak. El kell mondani, hogy attól függően, hogy milyen nehézfémről van szó - lehet ez ólom, higany, kadmium - attól függ a hatása is. Általában az elemek bomlása során ezek bekerülhetnek akár a talajba is. Ott az egyik nagyon fontos tulajdonsága, hogy felhalmozódik a talajban, vagy vízben és később a táplálékláncon keresztül az állatokban és végül az emberben is megjelenhet.”

A megszólaltatott szakemberek szerint mivel Szerbiában nincs megoldva az elemek gyűjtése, ezért környezetvédelmi szempontból az a legjobb megoldás, ha száraz helyen tároljuk, míg az országban meg nem kezdik ezeknek az összeszedését.

Kerestük a Szabadkai Köztisztasági és Parkosítási Kommunális Közvállalatot azzal kapcsolatban, hogy a városban a lakosok mit kezdhetnek az elemekkel. Szerdára ígértek tájékoztatást. Egyébként a korábbi évek adatai szerint Szerbiában mintegy 1500 tonna használt elem volt a háztartásokban, amelyekkel a lakosok nem tudtak mit kezdeni.