Vulkánkitöréshez hasonló füstmennyiség az ausztrál bozóttüzek miatt
A 2019–2020-ban pusztító bozóttüzek súlyos következményekkel jártak a környezetre nézve izraeli tudósok tanulmánya szerint. A tüzek által a légkörbe bocsátott füstmennyiség ahhoz hasonló, mint amekkora füstöt 20. század második legnagyobb vulkánkitörése, a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése okozott.
A kutatók emlékeztettek arra, hogy a füst Ausztráliától keletre sodródott, majd visszatért a kontinens fölé két hét múlva. A jelenséget a kutatók a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban három tényezővel magyarázzák. Az első a tüzek intenzitása. A második, hogy Ausztrália legdélibb részének egy olyan térségében keletkeztek, ahol a távolság a troposzféra és a sztratoszféra között kisebb, mint máshol. Végül a tüzek erős szelek közelében lobbantak fel, amelyek elősegítették, hogy a tűz magasabbra terjedjen. A füst ilyen hosszú távú megmaradásának a légkörben az a fő hatása, hogy visszaverheti a napsugárzást. Ennek mindenhol hűtő hatása van, különösen az óceánokon, ahol szétzilálhatja az algák fotoszintézisét. Ugyanakkor a füst el is nyelheti a napsugárzást, aminek lokálisan melegítő hatása van.
