Ugrás a tartalomra
Wikipedia PD-scan

100 éve írták alá a Trianoni békeszerződést

2020-06-04
06:52
2020-06-04
12:49
Forrás
Pannon RTV
Száz évvel ezelőtt, a mai napon írták alá a trianoni békediktátumot. 1920. június 4-e immár egy évszázada gyásznap a magyar nép számára, 2010 óta viszont a nemzeti összetartozás napja.

Az első világháborút lezáró békediktátum értelmében a vesztes oldalon harcoló Magyarország elveszítette területének kétharmadát és magyar lakosságának egyharmadát. Az elszakított területek és a népesség nagy része a szomszédos országokhoz került, minek eredményeképp új nemzetállamok jöttek létre.

1920. január 6. A magyar békedelegáció megérkezik Párizsba, ahol a világháborút lezáró békékről tárgyalnak a győztes országok vezetői. A magyar békedelegáció vezetője gróf Apponyi Albert, tagjai mások mellett Bethlen István és Teleki Pál. Szorongva, nem sok jóra számítva, mégis a legjobban reménykedve várják az első világháborút lezáró béketárgyalások eredményét.

Magyarország helyzetét amellett, hogy a vesztes oldalon harcolt a háborúban rontotta az is, hogy szinte minden szomszédja területi igényekkel lépett fel ellenében. Az ország körül újonnan kialakuló államok, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, de Románia, Ausztria, Olaszország, Lengyelország is követelt és kapott is kisebb-nagyobb szeletet a történelmi Magyarország területéből.

A fotón Teleki Pál mint tiszteletbeli főcserkész 1933-ban. Forrás: Fortepan/Magyar Bálint

A delegáció elé tárt tervezet a pesszimista várakozásokat igazolta, sőt, felül is múlta azokat. A magyar válaszjegyzékek, valamint ezek statisztikai és kartográfiai mellékletei, melyeket Teleki Pál irányításával szakértők tucatjai dolgoztak ki 1919 őszén és telén, számos ellenérvet sorakoztattak fel ezekkel a határjavaslatokkal szemben. A jegyzék átadása mellett gróf Apponyi Albert arra is lehetőséget kapott, hogy szóban terjessze elő Magyarország álláspontját. Erre 1920. január 16-án került sor.

„Mindenekelőtt nem titkolhatjuk el megdöbbenésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága miatt. E megdöbbenés könnyen magyarázható. A többi háborút viselő nemzettel, Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával kötött béke feltételei mindenesetre szintén szigorúak. De közülük egyik sem tartalmazott olyan, a nemzet létét érintő területi változtatásokat, mint azok, amelyeket nekünk akarnak megszabni. Magyarország számára ez azt jelentené, hogy elveszíti területének kétharmad és népességének majdnem kétharmad részét, és hogy a megmaradt Magyarországtól megvonják a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételeit. Mert az ország e szerencsétlen középső része, elszakítva perifériáitól, meg lenne fosztva szén-, érc- és sóbányának legnagyobb részétől, épületfájától, olajától, földgázforrásaitól, munkaerejének jó részétől, alpesi legelőitől, amelyek marhaállományát táplálták; ez a szerencsétlen középső rész, mint mondottam, meg lenne fosztva a gazdasági fejlődés minden forrásától és eszközétől ugyanakkor, amikor azt kívánják tőle, hogy többet termeljen. Ily nehéz és rendkívüli helyzetet látva, felmerül a kérdés, hogy a fent említett elvek és érdekek mely szempontja váltotta ki ezt a különleges szigorúságot Magyarországgal szemben? Talán ítélethozatal lenne ez Magyarország ellen?” Apponyi Albert gróf delegációvezető szóbeli válasza a magyar békedelegációnak átadott békefeltételekre (Párizs, 1920. január 16.) - részlet

 

A fotón Gróf Apponyi Albert látható 1930-ban. Forrás:Fortepan/Kiss Gábor Zoltán

„... ez az ország oly tökéletes földrajzi egység, amely Európában egyedül áll. Folyóik és völgyeik rendszere, amelyek a határokról kiindulva a középpont felé törekszenek, oly egységet alkotnak, amely csak egységes hatalom által kormányozható. Részeinek gazdasági összefüggése szintén a legteljesebb, miután a közép hatalmas mezőgazdasági üzemet alkot, a szélek pedig tartalmazzák mindazt, amire a mezőgazdaság fejlődése szempontjából szükség van. A történelmi Magyarország tehát Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet. Önök visszautasíthatják a történelem szavait, mint elvet, egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyet az ezer éven át hangoztatott, figyelembe kell venniök. Nem a véletlen, hanem a dolgok lényege nyilvánul meg ebben. Magyarország az organikus egység minden feltételével rendelkezik, egyet kivéve, és ez a faji egység. De mint az imént mondottam, azok az államok, amelyeket a békeszerződés értelmében Magyarország romjain építenének fel, szintén nem rendelkeznének a faji egységgel – az egység egyetlen olyan elvével, amely Magyarországnak nincs meg –, s hozzáteszem, hogy az egység egyetlen alapelvével sem fognak bírni.” Apponyi Albert gróf delegációvezető szóbeli válasza a magyar békedelegációnak átadott békefeltételekre (Párizs, 1920. január 16.) - részlet

Apponyi Albert beszéde után felcsillant a remény a feltételek újratárgyalására, de végül mégsem történt csoda. A békeszerződés végleges szövegének átvétele után a magyar delegáció hazautazott Budapestre, és május 19-én lemondott. A szerződést végül - tekintettel Magyarország gyengeségére és elszigeteltségére – aláírták. Erre 1920. június 4-én került sor a versailles-i királyi palotát övező hatalmas park Grand Trianon nevű kastélyában. Az okmányt magyar részről Benárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd követ látták el kézjegyükkel. Két olyan személy, akik egyébként is vissza akartak vonulni a politikai életből.

A Nagy-Trianon kastély   fotó: Pixabay/Sinason

A békediktátum értelmében Magyarország területe – Horvátországot nem számítva – 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, azaz éppen egyharmadára, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra, tehát a korábbi 43%-ára csökkent. A legnagyobb területet – 103 ezer négyzetkilométert – Románia kapta több mint ötmillió lakossal. Utána következett Csehszlovákia 61 ezer négyzetkilométerrel és 3,5 millió fővel. A délszláv államnak Horvát-Szlavónia mellett 20 ezer négyzetkilométer és 1,5 millió fő, Ausztriának 4 ezer négyzetkilométer és csaknem 300 ezer ember jutott. Mellettük Lengyelország és Olaszország is részesedett a történelmi magyar területekből.

Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió, tehát 30,2% volt magyar. Ezek közül 1,6 millió Erdélyben és más Romániának ítélt területeken, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió pedig Jugoszláviában élt.

A békediktátum – ahogyan Apponyi Albert is mondta - valóban nem felelt meg a nemzetiségi egység elvének. Bár a megcsonkított Magyarország így valóban homogénebb képet mutatott a területén élő nemzetiségek tekintetében, a környező, területeket szerző országok soknemzetiségű államokká váltak.

A trianoni békeszerződést a magyar társadalom óriási igazságtalanságként élte meg. Június 4-én, amikor az okmányt aláírták, az üzletek és az iskolák zárva maradtak, a napilapok gyászkerettel jelentek meg, Budapesten százezrek tüntettek, de más településeken is az utcákra vonultak az emberek, hogy kifejezzék elégedetlenségüket.

Trianon elleni tüntetés Szegeden a Városháza előtt. Fotó: Fortepan/Fődi Gábor

A békeszerződést 1920. november 13-án fogadta el a nemzetgyűlés, és 1921. július 26-án hirdették ki és iktatták Magyarország törvényei közé.

2010 óta pedig június 4-e a nemzeti összetartozás napja. 2010. május 31-én fogadta el a törvényt a magyar Országgyűlés. Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

A törvény pontosan tíz éve, 2010. június 4-én lépett hatályba.

A Pannon RTV cikke Romsics Ignác Magyarország története a XX. században című kötetének felhasználásával készült.

Nemzeti Összetartozás Napja
Trianon 100
Magyarország

Most

16:18, Frissítve: 16:27

Újra vesztegzár alatt van Melbourne

Az intézkedés mintegy ötmillió ausztráliai lakost érint, az emberek csak munkába, iskolába, bevásárolni vagy orvosi vizsgálatra mehetnek, egyébként az otthonukban kell tartózkodniuk.

Népszerű

Megtalálták csantavéri kisfiút

Este fél nyolc körül előkerült a ma délután Csantavéren eltűnt kisfiú. Réti Dénes jól van, a szülei köszönik a segítséget a fiú felkutatásában.

Vučić: holnap döntenek a szigorításokról

Aleksandar Vučić szerb elnök ma délután is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a járványügyi helyzettel kapcsolatban a konkrét intézkedésekről holnap döntenek.

302 új eset és 5 áldozat Szerbiában

5 személy vesztette életét a koronavírus szövődményeinek következtében Szerbiában az elmúlt 24 órában, és 302 újabb fertőzöttet regisztráltak. Cikkünk folyamatosan frissül.