130 év után megdőlt a melegrekord Belgrádban
Szombaton 16 és 17 óra között 40 fokot mértek a szerb fővárosban. De Dél- és Kelet-Európa más városai sem úszták meg a mindenkit próbára tevő kánikulát.
Égető nap, forró betontenger, a kávézók teraszán hűsítő pára. Így nézett ki Belgrád az elmúlt napokban.
A kánikula szombaton nagyobb volt a szerb fővárosban, mint Miamiban, Havannán vagy Ibizán. 40 fokot mutattak a hőmérők árnyékban, a hőségérzeten pedig a sok beton csak rontott. Belgrádban eddig ezen a napon a legmagasabb hőmérsékletet 1928-ban mérték, akkor 39 fok volt.
Az országban egyébként a legmelegebb szombaton Nišben és Ćupriján volt, ahol 41 fokot mértek. Vasárnap is helyenként 42 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála.
Magyarországon is sorra dőlnek a melegrekordok. A budapesti legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord mostanáig 23,7 Celsius-fok volt, amelyet 2012-ben mértek Budapest-belterület állomáson. Most Budapest-belterületen 24,9, míg Lágymányoson pusztán 25,1 fokig hűlt a levegő. Az augusztus 6-i országos legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord mostanáig 25,3 fok volt, amelyet szintén 2012-ben Tevelen rögzítettek. Ennél is melegebb volt vasárnapra virradóra Szegeden, ahol 25,6 fokot mértek.
A Dél- és Kelet-Európában Lucifernek elnevezett hőhullám miatt leginkább Olaszország és a Balkán szenvedett, de Lengyelország déli részén is szokatlanul magas hőmérsékleti értékekről számoltak be.
Európában legalább két ember halálát okozta már a kánikula a Reuters hírügynökség szerint, és többen kórházba kerültek a hőség miatt.
A vörös hőségriadó több népszerű turisztikai célpontot is érintett, például Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Magyarország teljes területét, Szlovénia nagy részét, Lengyelország, Szlovákia és Svájc déli részét, Olaszország középső és dél-keleti részét, Szicília és Szardínia szigetét.
Horvátország tengerpartjai zsúfolásig megteltek. Könnyebb a forróságot víz mellett elviselni, bár a tenger sem nyújt hűsítő frissességet. A hőhullám a levegő mellett a vizek hőmérésékletét is növelte. Az Adriai-tenger például Észak-Itália partvidékénél 30 fokos.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából pedig kiderült, a szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80-240 ezer ember is meghalhat.
