184 442 fő vallotta magát magyarnak Szerbiában
A Köztársasági Statisztikai Hivatal nemzeti hovatartozásra vonatkozó végleges eredményei szerint míg 2011-ben a magyarság száma 253 899 volt, addig 2022-ben 184 442 magyar élt az országban. Szerbia teljes lakossága közben mintegy félmillióval csökkent.
A magyarok aránya az összlakosság 2,77 százalékát teszi ki, míg 2011-ben ez az arány még 3,53 százalékos volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyarok száma 27,36 százalékkal csökkent a két népszámlálás között eltelt tizenegy évben.
A statisztikai hivatal által közölt kiadványban látható, hogy magyarok a legnagyobb arányban Topolya, Kishegyes, Zenta, Ada és Magyarkanizsa községben élnek, ezekben a községekben a lakosság több mint 50 százalékát teszik ki, míg például Szabadkán, Óbecsén és Csókán 30 és 50 százalék közötti az arányuk.
Minden településen csökkent azonban a magyarok száma. A legnagyobb mértékű csökkenés Nagybecskereken, Zomborban és Csókán volt tapasztalható, mindhárom helyen 30 százalék feletti a csökkenés.
Vajdaságot tekintve a magyarok száma 27,4 százalékkal csökkent, de nézzük ezt községekre lebontva. ABC-szerint rendezve a fontosabb településeket azt láthatjuk, hogy Adán 24,19 százalékkal csökkent a magyarok száma, Csókán – ahogy már említettük, 30 százalék feletti – egészen pontosan 32,26 százalékos. Kishegyesen 20,23 százalékkal, Magyarkanizsán 22,41 százalékkal, míg a már említett Nagybecskereken 33,81 százalékkal csökkent a magyarok száma. Tovább haladva a táblázatban láthatjuk, hogy Óbecsén 27,89 százalékos volt a csökkenés, míg a Belgrádhoz közeli Pancsován 29,51 százalékos. Szabadkán, Zentán és Újvidéken közel azonos mértékben, 26,29, 26,31, illetve 26,22 százalékkal csökkent a magyarok száma, míg Topolyán ez 24,38 százalékos volt.
Vajdaság teljes területét nézve a magyarok aránya most 10,48 százalékot tesz ki, a legtöbben az észak-bácskai és az észak-bánáti térségben élnek. A magyar férfiak az összmagyarság 46,37 százalékát, míg a nők az 53,63 százalékát képezik.
Az is látható, hogy a magyar nemzetiségűek 98,85 százaléka Vajdaságban él, 58,95 százalékuk városi környezetben. Emellett érdekes lehet az az adat is, hogy míg 2011-ben 1 810 ember vallotta magát magyarnak a fővárosban, 2022-ben 1 386 magyar élt Belgrádban.
A fogyatkozás ellenére Szerbiában a többségi nemzet után továbbra is a magyarok alkotják a legnépesebb közösséget. Őket a bosnyákok követik 153 801 fővel, majd a romák jönnek 131 936 személlyel. Albán 61 és félezer, szlovák 41 730, horvát 39 ezer él Szerbiában. Több mint 136 ezer fő nem válaszolt a kérdésre. Ezt megtehették, a nemzetiségre és a vallásra vonatkozó részre ugyanis nem volt kötelező válaszolni.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal a következő év közepéig, fokozatosan, területekre bontva hozza nyilvánosságra a tavalyi népszámlálás adatait.