A 78 évvel ezelőtti csúrogi razzia áldozataira emlékeztek a Topalov-raktárban
A Sajkás-vidéken elkövetett események felelőseit még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. A második világháború után pedig Budapest kiadta Jugoszláviának a fő vétkeseket, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket. Az 1942 januárjában Csúrogon életüket vesztett szerb, zsidó és roma áldozatokra közös imával emlékeztek kivégzésük egyik helyszínén, a magyar kormány támogatásának köszönhetően ma már múzeumként működő Topalov-raktárban.
Lazar Kaćanskinak több családtagja is odaveszett. „Azok a gazemberek, akik ezt elkövették, megfizettek ezért, nekünk pedig élnünk kell tovább. Megtörtént a megbékélés, alapvetően nem is volt vita. Egy kicsit feszült volt a viszony, de most normális.”
A megemlékezés egy másik vesztőhely közelében, a Tisza-parti emlékműnél folytatódott, ahol a tartományi kormány nevében Milan Micić titkárhelyettes mondott beszédet. „A mai megemlékezés és koszorúzás itt a razzia áldozatainak az emlékműve előtt emlékezés az 1942 januárjában történtekre, emlékezés az ártatlanul megölt emberekre, emlékezés az áldozatokra, de emlékezés egy bűnös, fasiszta ideológiára is, ami a bűntett elkövetéséhez vezetett.”
A megemlékezésen részt vettek a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselői és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői is. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke: „Az ártatlan áldozat mindig megérdemli a gyászt és az emlékezést. 1942 januárja és 1944 októbere összeköt bennünket, hiszen szerbek, magyarok nagy része ártatlanul adta életét azért, mert szerb vagy magyar volt.”
A megemlékezés végén a tartományi kormány, a zsablyai önkormányzat, a csúrogi helyi közösség, a roma kisebbség, a Razzia 1942 Emlékegyesület, valamint a VMSZ és az MNT képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékhelyen.
