90 nap a kaszárnyában?

Visszavezethetik-e Szerbiába a kötelező sorkatonaságot? Évek óta ez a téma. Legutóbb Aleksandar Vučić államfő 10 pontot felsorakoztató tévébeszédében esett szó róla. Akkor Vučić azt mondta, hogy széles körű társadalmi vitát fog indítani a kötelező szolgálat újbóli bevezetéséről. A kiskatonák a tervek szerint 90 napot töltenének a kaszárnyákban, de már a korábbinál egy jóval korszerűbb képzést kapnának. Mi az elképzelés, és mi lehet ebből a realitás? A Közügyek összegyűjtötte az eddig ismert tényeket.

Az országban 2011-ben szűnt meg a kötelező sorkatonai szolgálat. A kiskatonák elhagyták a kaszárnyákat, melyeket utána részben más célra használtak fel, de többségében az enyészet és az elburjánzó gaz martalékává váltak.

Nagyjából 5 éve téma a kötelező szolgálat visszavezetése, de konkrét lépések nem történtek. Az utóbbi időben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy Szerbia egyre nagyobb hangsúlyt fektet saját védelmére. Az Oroszországtól kedvezményesen szerzett tankok és más eszközök mellé Franciaországtól vesz vadászrepülőket, Kínától pedig légvédelmi rendszert vásárolt. A hadászatra szánt pénz pedig lényegesen megnőtt. A védelem kiépítése azért is fontos, mert Szerbia nem tagja a NATO-nak, így nem számíthat nemzetközi védelemre. Ebbe az elképzelésbe illik bele a szerb államfő nemrégiben tett bejelentése is, mely szerint újra kötelezővé tennék a sorkatonai szolgálatot.

Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Az a javaslatom, hogy kezdjünk el gondolkodni a sorkatonaság újbóli bevezetéséről. A szolgálat 90 napig tartana, ennyi időt minden fiatal és férfi a hazájának tud szánni. Ez nem 365 nap, nem 6 hónap, ez csak 90 nap. Az illetékes katonai szervektől azt kérem, számítsák ki, mennyibe kerülne nekünk mindez. Ezzel tanulható komolyság, felelősségtudat, a férfiak érettebbé válnak, megtanulják, mi az állam, mi a katonaság, hazaszeretetet tanulnak. Másként állnak majd a munkához, a kötelezettségeikhez, és elnézést, hogy ezt mondom, de megtanulnak ágyat bevetni, és hogy hogyan kell tisztelettel válaszolni a felettes kérdésére.”

Hogy most valóban komoly tervekről van szó, az is mutatja, hogy a Védelmi Minisztérium két dokumentuma is tartalmaz ilyen jellegű részeket. A 2020-2022, valamint a 2021-2023 közötti időszakra vonatkozó, középtávú tervek között is szerepel a kötelező sorkatonaságra való utalás.

Az államfő szerint egyébként nem csak a férfiak megnevelésében lenne fontos szerepe a katonaságnak, hanem az érintett települések gazdaságának is lendületet adna.

Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Ezzel visszahoznánk az életet az érintett városokba, mert napi szinten kellene biztosítani ezer tojást, 500 liter tejet, 500 kilogramm kenyeret, borsót, babot és minden mást. Ezzel támogathatnánk a szegényebb vidékeket, és további fejlődést érhetnénk el.”

Vučić bejelentését követően a szerb sajtó azonnal megkezdte a részletek feltárását. Katonai forrásokra hivatkozva a Novosti azt írta, hogy ha visszavezetnék a sorkatonaságot, az már nem olyan lenne, mint régen. A zsúfolt kaszárnyák helyett legfeljebb tízágyas szobákat biztosítanának, a heti 1-2 zuhanyzás helyett pedig napi szintű tisztálkodási lehetőséget. Mint írták, nem az lenne a cél, hogy a kiskatonákkal padlót súroltassanak, hanem hogy a fiatalok megfelelő, magas szintű képzéshez jussanak. A kötelező szolgálatra a 18 és 26 év közöttieket hívnák.

És hogy mi lesz azzal, aki lelkiismereti okokból nem fogna fegyvert? A szerb sajtó, szintén katonai forrásokra hivatkozva azt írja, nekik is kötelező lesz bevonulni, és részt venni a képzésen, csak fegyver nélkül. Sőt, azt is rebesgetik, hogy számukra a duplájára nőne a letöltendő szolgálat ideje. A civil szolgálat alternatívaként történő bevezetése nem szerepel a tervek között.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek csak tervek és megszellőztetett információk. A témáról először közvita indul, majd a kormánynak és a parlamentnek is döntenie kell. Az sem mellékes szempont, hogy a kötelező sorkatonaság bevezetése rengeteg pénzbe kerülne.

2017-ben, amikor megszüntetését követően újra szóba került a kötelező szolgálat bevezetése, Zoran Đorđević, akkori védelmi miniszter úgy számolta, hogy az első évben 600 millió euróba kerülne a visszaállás, majd a költségek fokozatosan csökkennének, de továbbra is jelentősek maradnának. Szerbiának ugyanis fel kellene újítani a romos, kihalt, elavult kaszárnyákat, be kellene szereznie az egyenruhákat, csizmákat, felszereléseket, majd folyamatosan biztosítania kell a katonák ellátását és a tisztek fizetését. Ráadásul ezek öt évvel ezelőtti számítások, azóta pedig csak felfelé mentek az árak.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy Európa más országaiban is hasonló mozgások érződnek. Magyarországon például egy honvédelmi alap létrehozását jelentették be, melyből a honvédség megerősítésének költségeit fedeznék.