Bajmokon befogadták a menekülteket 1956-ban
A nemzeti ünnep alkalmából Bajmokon megkoszorúzták az 56-os emléktáblát, majd alkalmi műsort tartottak a Dózsa György Magyar Művelődési Központban.
A résztvevők megkoszorúzták a bajmoki helyi közösség épületén található 56-os emléktáblát. A megemlékezés ezt követően a Dózsában folytatódott, a kegyeleti bizottság szervezésében. A forradalom leverését követően, november 4-e után sokan Bajmokra menekültek, a határ közelsége miatt.
Cindel Attila, a kegyeleti bizottság elnöke, Dózsa György MMK, Bajmok: „Az ottani magyar nemzettársaink próbáltak lerázni magukról egy olyan uralmat, egy olyan ideológiát, ami megnyomorította őket. Utána pedig, amikor leverték a szabadságharcukat, akkor a bajmoki magyarok is segítséget nyújtottak a menekülőknek.”
Hegedűs József, a VMSZ bajmoki helyi szervezetének elnöke elmondta, közvetlen érintettsége volt a településnek az 56-os események kapcsán: „Ez volt a menekülőknek az egyik első állomása, Bajmokon, akik ezen a részen lépték át a határt, úgyhogy a forradalom és szabadságharccal való szimpatizálás mellett ez a személyes érintettség is jelen van.”
A bajmoki Halász Tibor korábban történelmet tanított, most 13 éve levéltáros. A megemlékezés keretében rövid előadást tartott a település érintettségéről az 56-os események kapcsán: „Amikor az oroszok leverték a forradalmat, sokan menekültek, többségük Ausztria irányába, tehát Nyugat-Európába, de olyan 18-20 ezren Jugoszlávián keresztül menekült az akkori Magyarország területéről a szovjet megszállás miatt. Bajmok, mint határ menti település, meg a többi települések is, befogadták az ide érkező magyar menekülteket.”
Az 56-os menekültek többsége később tovább ment Amerikába, Kanadába és más országokba, de olyan családok is voltak, akik Bajmokon maradtak, és a faluban telepedtek le.