Bölcsességfog - van, de minek?
A bölcsességfog gyakorlatilag a harmadik őrlőfog, amelyekből állcsontonként kettő lehet. Felépítését tekintve nem különbözik a többi fogtól. Gyökérszámát tekintve ez a legváltozatosabb fog, 1-5 foggyökere is lehet. Funkcióját tekintve mára, a táplálkozási szokások változásával már egyre kevesebb szerepe van.
Vannak olyan személyek, akiknél még a fog csíra sem alakul ki, így utólag sem nőhet ki a bölcsességfog. Sokaknál azonban nincs hely már a szájüregben arra, hogy előtörjön az állkapocsból, ilyenkor vagy csak félig törik elő az ínyből vagy teljesen az állkapocsban marad.
A bölcsességfog rágófelszínének barázdái sokkal mélyebbek, mint a többi fogé, ezért nehezebb kitisztítani, az ételmaradék is könnyebben, mélyebbre húzódik, ezért a nem megfelelő tisztítás miatt elkezdhet szuvasodni.
Nagyon gyakran indirekt tudják diagnosztizálni a bölcsességfogak jelenlétét, mégpedig úgy, hogy a jelenlévő fogak egymásra való torlódását figyelik meg, ekkor általában azok eltávolítására kerül sor.
A varratok kiszedése a sebészeti beavatkozás után egy héttel történik, ekkorra a duzzanat is csillapodik. A műtét és a gyógyulási idő kisebb fájdalmakkal járhat, mint a visszatérő panaszok.
Ha nincsenek még panaszaink, abban az esetben is ajánlott a rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálatok alkalmával a bölcsességfogak állapotának ellenőrzése is, mert csak így tudjuk időben elkerülni azt, hogy komolyabb problémákat okozzon életünkben.