Egyesek csak társalogni, mások valóban költeni mennek a vásárba, vagy üzletet kötni

Nagy volt a felhozatal meleg téli ruházatból, lábbeliből, almából, házi készítésű finomságokból, ünnepi dekorációkból, mezőgazdasági gépalkatrészekből, de éhen és szomjan sem maradt senki. A gyerekek lovagolhattak is.

A kispiaci vásárt minden hónap utolsó vasárnapján rendezik meg a februártól novemberig terjedő időszakban. Decemberben és januárban szünetel a kispiaci vásár. Általában egy-egy napon több ezer látogató is megfordul, hiszen itt minden megtalálható, amire csak az embereknek szükségük van.

Sokan csak nézelődnek, és azért mennek ki a vásárba, hogy elbeszélgessenek ismerőseikkel, mások konkrét árucikkeket keresnek és vesznek. A magyarkanizsai Dobó család egyetlen vásárt sem hagy ki.

Dobó Jenő, Magyarkanizsa:
„ Egy lombszívót vettünk, mert sok a levél, és azt szívatni kell, mivel fúj a szél, söpörni nem lehet, evvel lehet. És mi minden vásárban itt vagyunk.
- Itt mindent megtalálnak, amit keresnek?
- Meg. Amit akarunk, mindent megveszünk itt.
- Sok ismerőssel összefutnak ilyenkor?
- Persze, sok kanizsaival, sok munkatárssal, mindenkivel.”

A hideg idő beköszöntével a kispiaci vásáron sokan keresték a meleg lábbelit.

Januskó Elvira, árus, Csantavér:
„ Mivel téli időszak elé nézünk, akkor inkább a csizmákat veszik, vennék, vagy egyelőre csak próbálják, és nézik. Vagy mondják, hogy jó, majd jönnek.
- Mennyibe kerülnek ezek?
- Körülbelül 2000-től 3000 dinárig, hát ilyen változó, attól függ, hogy rövidebb szárú, magas sarkú, egyszerűbb vagy kicsit ünneplősebb. Nagyon sok mindentől függ, kettő és háromezer dinár, mondjuk úgy.”

Az ilyen rendezvények kiváló alkalmat nyújtanak egyrészt a barátkozásra és közösségépítésre, másrészt a termelők és a gazdák itt tudnak lebonyolítani különféle adásvételeket és szerződéskötéseket.

Molnár Viktor, tartományi képviselőjelölt, VMSZ: „Önmagában ezek a vásárok a közösség életében hagyományőrzést is ápolnak. Mivel évtizedekre visszamenőleg ilyen vásárokon és a piacokon találkoztak az emberek, hozták egyrészt a portékát, másrészt pedig itt köttettek a kisebb-nagyobb adásvételek is. Az utóbbi időben a jószágvásár az minimális, vagy nemigen van, de ez köszönhető sajnos az egyre gyorsabban terjedő különböző betegségeknek.”

Fontos, hogy a helybeliek őrzik a kispiaci vásár hagyományát, mondta Juhász Attila. Sok ember, környékbeli gazda megjelenik, akik érdeklődnek az aktuális piaci kínálat iránt, tette hozzá a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.

Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár, Szerbia: „Mi is ma eljöttünk, hogy meggyőződjünk a terepi történésekről és eseményekről, nemcsak itt, a kanizsai községben, mert többfelől érkeznek ide emberek, hogy mi az, amiről tudunk velük beszélni. Itt nagyon sok termelő van, gazda van, én megpróbálok velük beszélni a mindennapokról, mik a problémák, esetleg mit kéne javítani, mi az, amit a mezőgazdasági minisztériumban be tudunk építeni a támogatáspolitikába, jövőre mit tudnak majd pályázni vissza nem térítendő támogatásként. Ezt próbáljuk így közösen kielemezni velük együtt, erről elbeszélgetni.”

A gyerekeket ünnepi díszbe bújtatott pónival, a nagyobbakat lovaglási lehetőséggel is várták a kispiaci vásárban.