Egyre több régészeti lelőhelyre bukkannak Szerbia-szerte
A Szerbia-szerte végzett közműfejlesztési és építési munkálatok során egyre több értékes régészeti lelőhelyre bukkannak. Az esemény házigazdája a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet.
Egész Szerbiából összegyűltek Palicson a gyakorló régészek. Az aktuális problémákról, a törvényekben bekövetkezett változásokról, a terepi tapasztalatokról, az állam viszonyulásáról a régészethez, és egyéb témákról egyeztettek. Szerbiában jelenleg annyi beruházás van folyamatban, amennyi nem volt az elmúlt húsz évben, mondta Szűcs Balázs, a házigazda szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója.
Szűcs Balázs, igazgató, Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka: „Egy beruházás alkalmával alapokat kell ásni utaknak, vasútnak, stb. Ahogy ásni kezdenek, ott már előjön a régészet, és olyan helyszíneken ásnak, ahol feltehetően régészeti lelet van, illetve bizonyosan tudjuk, hogy az van, feltehetően az van, ott már törvényes kötelessége a befektetőnek, hogy régészeti ásatásokat végezzen.”
A régészeti lelőhelyek az ország kiemelt jelentőségű erőforrásai, emelte ki Neda Mirković Marić, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet régész-konzervátora.
Neda Mirković Marić, régész-konzervátor, Községközi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka: „Az, ami nekünk, régészeknek a munkánk, hogy tulajdonképpen ásatásokat végzünk, és feltárjuk a régészeti kutatások eredményeit, bemutatjuk azt, hogy nézett ki az élet valamikor, régen. A régészeti lelőhelyek védelme egy törvényes kötelezettség.”
Ezt a szerbiai és a nemzetközi törvények is szabályozzák, tette hozzá a szakember.
A Szerb Régészeti Társaság az egyik legrégebbi egyesület az országban, és egyben az egyik legfontosabb is, mondta Aleksandar Aleksić, a műemlékvédelmi szekció elnöke.
Aleksandar Aleksić, a műemlékvédelmi szekció elnöke, Szerb Régészeti Társaság: „A műemlékvédelmi szekció keretében azokkal a problémákkal foglalkozunk, amelyek a régészeti örökségünkhöz köthetők. Különösen most, az intenzív fejlődés fázisában, amelyben Szerbia jelenleg van, és azokkal a gondokkal, amelyekkel a régészet szembesül, illetve mi mindannyian, a fejlesztések megvalósítása során.”
Vagyis meg kellene változtatni a szemléletet, a hozzáállást, annak érdekében, hogy a régészeti örökségek védelme már a tervdokumentáció elkészítése során megvalósuljon, nem pedig az építkezés vagy kitermelés megkezdésekor, szögezte le a szakember.