Emlékművet állítottak Haug Antal plébánosnak Csonoplyán
Az emlékhelyet a helyi Mindenszentek Római Katolikus Templom, a szegedi székhelyű Délvidék Kutató Központ kezdeményezésére és segítségével emelték a templomkertben. A megemlékezésen az egykori plébános diákja is részt vett. Farkas Mária személyes tapasztalatai alapján mondta el, milyen ember volt Haug Antal.
Farkas Mária, Csonoplya: „Csodálatos plébános volt. Nagyon szerettem. Nagyon szépen tudott tanítani, mesélni mindenről. A Jó Istenről az Úr Jézusról. Úgy hallgattuk mint az Úr Jézust az apostolok.”
A településen évtizedeken át nem mertek beszélni a plébános történetéről. Most azonban úgy gondolják, hogy végre megadhatták a neki járó, méltó tiszteletet.
Szakács Csaba, világi elnök, Pasztorális Tanács, Csonoplya: „Itt nem csak Haug Antal története volt tiltott, hanem azok a családi történetek is, amik arra vonatkoztak, hogy igenis vitték a férfiakat kivégezni. Az én nagyapámat is vitték kivégezni és ő nekem soha nem beszélt erről.”
Az emlékhely avatását megelőző szentmisét Pénzes János szabadkai megyepüspök celebrálta, aki az ünnepi keretek között átadott emlékhelyet megáldotta.
A szörnyűségekről, amelyek a múltban történtek beszélni kell és nem szabad őket elfelejteni - emelte ki beszédében az eseményen Paskó Csaba kelebiai plébános, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja. „Az elmúlt néhány évben tudunk méltóképpen megemlékezni. Egy háromnyelvű közösségből származom, Bajmokról, ahol ezekkel a feszültségekkel, ezekkel a ki nem mondott fájdalmakkal szembesültem. Szembesültem nagyapámnál. A templomban, amikor a régi magyar himnuszunkat énekeltük. Boldogasszony anyánk és a végére nem Magyarországról, hanem Bácska, Bánságról, Szerrémségről énekeltünk.”
Haug Antal német származású volt, de magyar lelkületű - hangsúlyozta a rendezvényen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, aki megkoszorúzza az emléktáblát. „A magyarság szempontjából azért is jelentős, hogy 1936-ban Gomboson szervezték meg az első Gyöngyösbokréta találkozót és két évre rá már itt Csonoplyán tartották meg, és akkor az ünnepi alkalomból egyebek között az ifjúsági keresztény szervezetet is létre hozta.”
Haug Antalt 1945. tavaszán már másodszor tartóztatták le. A Zomborban lefolytatott tárgyalás után bűnösnek találták és kényszermunkára ítélték. Büntetését a mitrovicai börtönben töltötte. A források szerint a fegyházhoz tartozó hírhedt Svilara nevű táborban raboskodott, amely gyakorlatilag megsemmisítő munkatábor volt. Haug megviselt szervezete nem bírta a további meghurcoltatásokat és '45. július 15-én az ottani városi kórházban hunyt el.
