Hogyan a készülnek a húsvétra a reformátusok és az evangélikusok?
A református ember is megőrizte a böjti hagyományokat. Ez nem feltétlenül a húsevés elhagyásában nyilvánul meg, inkább belső, lelki felkészülés az ünnepre.
Orosz Attila bácskai református esperes: „Valamilyen dologról lemondunk, ami kedves a mi számunkra. Amit különben nem hagynánk ki, hogy egy másik cél javára tudjuk ezt fordítani. Lehet ez egy hálaáldozat, lehet ez egy beteg meglátogatása, tehát számtalan formája van ennek, önvizsgálat tartása ez tulajdonképpen. Ahogy a házainkat kitakarítjuk, ilyenkor a lakásainkat, az ember a lelkében is egy belső nagy takarítást igyekszik ilyenkor végezni.”
A gyász jeleként a hívek is fekete öltözetben érkeznek az istentiszteletre, a liturgiában is a fekete szín jelenik meg az evangélikus nagypénteki istentiszteleten. Az oltárt, az úrasztalát, a szószéket fekete terítő borítja ilyenkor.
Dolinszky Márta evangélikus esperes: „Nagypénteken megjelenik előttünk a keresztre feszített Úr Jézus Krisztus, és a kérdés nyilvánvalóan az, hogy miért feszítették keresztre, illetve mi ennek a hozadéka, mi ennek az értelme. Tehát elsősorban Isten megbékélt az embervilággal, szeretetből elküldte az ő fiát, mint Isten bárányát, hogy ő áldozati bárányként magára vállalja bűneinket, és meghaljon, tehát azért, hogy mindannyian bűnbocsánatban, életben és üdvösségben részesüljünk.”
Ez az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek.
