Húspótló, műhús - Betörhet-e az új szemlélet a tipikusan húsevő vajdasági konyhákba?
Egyre kevesebb hús fogy Nyugat-Európában – erről tanúskodnak a legfrissebb felmérések. Sokan az állat- és környezetvédelem, valamint az egészségük megóvása miatt mondanak le a hagyományos húsról. De mit esznek helyette? Milyen húspótlók léteznek? És betörhet-e ez a szemlélet a tipikusan húsevő vajdasági konyhákba? Ennek járt utána a Közügyek stábja.
Sonka, kolbász, hurka, disznósajt, sült vér, kocsonya, zsír, szalonna és tepertő: egy hagyományos magyar disznóvágás végtermékei. Mi itt Vajdaságban is imádjuk őket. Disznótorok alkalmával összejön az egész család és nem mellékes az sem, hogy az otthon nevelt háztáji jószágokból készült házi ételeket össze sem lehet hasonlítani nagyüzemi társaikkal. A paraszti háztartások egyik legnépszerűbb tradícióját tehát senkinek sem kell bemutatni, viszont itt nálunk is egyre jobban feledésbe merül. Ennek megakadályozása érdekében pedig egyre több településen igyekeznek rendezvény formájában megszervezni a torokat.
Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy húsfogyasztó nemzet vagyunk - derül ki egy magyar húsipari cég felméréséből, ahol konkrétan húsfogyasztási szokásinkra voltak kíváncsiak, több mint 4 ezer embert vontak be. A válaszadók majdnem 90 százaléka elmaradhatatlan alkotóelemként jelöli étrendjében a húsokat és a feldolgozott hústermékeket.
A húsfogyasztás világszerte több mint kétszeresére nőtt az elmúlt 20 évben, 2018-ban pedig elérte a 320 millió tonnát. Jelenleg globális szinten csökkenő fogyasztási kedv figyelhető meg, több gazdagabb országban is. Az Európai Bizottság 2021-2031. közötti időszakra vonatkozó középtávú előrejelzése szerint a világ húsfogyasztása várhatóan továbbra is évi 1,4 százalékkal fog növekedni a növekvő népességnek és a fejlődő országok magasabb jövedelem szintjének köszönhetően. Világszinten pedig a jelenlegi 37,3 millió tonna mellett további 3,4 millió tonna húsimportra lesz szükség ahhoz, hogy számos országban a hazai fogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlíthető legyen.
Kína a Föld legnépesebb országaként a világ húsfogyasztásának csaknem egyharmadát adja, és emellett az elmúlt 20 évben a fogyasztás növekedésének egyharmada is Kínához kötődik, ennek ellenére az itteni egy főre jutó fogyasztás még mindig kevesebb mint a fele az amerikainak, ahol több mint 100 kilogramm az egy főre jutó fogyasztás. Észak-Amerika mögött az európai fogyasztók foglalnak helyet. A legtöbb húst Európában a spanyolok eszik, 94 kg-ot évente, őket az izlandiak és az osztrákok követik 90 kg feletti fogyasztással. Az elfogyasztott húsféleségek, a táplálkozási szokások fajtájának függvényében változnak szerte a világban. A szarvasmarha és a birka iránti kereslet csökken, míg a disznó és a szárnyas iránti nő.
A hús az egyik legértékesebb fehérjeforrás, emellett zsírokban, A-, B- és D-vitaminban, vasban, cinkben és más ásványi anyagokban gazdag élelem. Tartalmazza mindazokat az esszenciális aminosavakat, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani. Számos pozitívuma mellett manapság a megnövekedett húsfogyasztás összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, a rák és a cukorbetegség kialakulásával is. Egyes vizsgálatok szerint a friss hús önmagában nem tartalmaz rákkeltő anyagokat, hanem azok az elkészítése során keletkeznek.
De nézzük meg hogyan vélekedik a másik oldal. A húsfogyasztást és az állattartást ellenzők szerint a hús az egyik legnagyobb környezeti kihatású élelem, az állattenyésztés pedig jelentős terhet ró a környezetre. Szerintük saját egészségünket és a környezetünket is óvhatnánk a növényi-alapú húshelyettesítőkkel.
Sokak szerint a húson túl is van élet, méghozzá sokszínű és ízletes. Szerintük a vegán és vegetáriánus étrend nem csak egy környezettudatosabb alternatívát nyújt, hanem rengeteg pozitív hatással is van a testre.
Többen továbbra sem tudják elképzelni az életüket hús nélkül, pedig rengeteg olyan trükkös recept van, aminek kóstolásánál még egy húsimádó se venné észre a különbséget. Ezek rendszerint könnyen beszerezhető húspótlókból készülnek. Berta Berényi Tímea, dietetikus elmondta, hogy a növények is tartalmaznak fehérjét, de ezek nehezebben hasznosulnak ezért kicsivel többet kell fogyasztani ezekből, amelyek nem mások mint a gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, és többi között a szója is. Jó alapanyagokból pedig igazi ínyencségeket is az asztalra varázsolhatunk.
Annyi bizonyos, hogy évekkel ezelőtt még azt sem tudtuk, hogy mit is jelent a vegán és vegetáriánus táplálkozás, vagy mi közöttük a különbség. Mire ezt megtanultuk, - sőt többen át is tértek ezekre a táplálkozási módokra – egy másik új fogalom ütötte fel fejét a köztudatba. Ez pedig nem más mint a műhús beiktatása az étrendbe, melyet Olaszország után Magyarországon is szeretnének betiltani.
Fontos azt is megemlíteni, hogy a szakemberek szerint az utóbbi időben annyi propaganda indult a hús ellen, hogy talán eljött az ideje a hús melletti kampányolásnak is. Hiszen összességében Szerbiában, Magyarországon és szinte mindegyik európai országban a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosítja több millió ember megélhetését. A megoldás talán ebben az esetben is az egyensúly keresése, vagyis ne legyünk kizárólagosak, ne üljünk fel divathullámoknak, de ne is mondjunk ellent a tudományos tényeknek. A háztáji, nagy gonddal nevelt állatok és növények fogyasztása pedig talán a termelőknek, és nekünk, fogyasztónknak is a hasznára válhat.
