Idén már 24 halálos áldozata van a családon belüli erőszaknak

Ennél sokkal több elszenvedője lett a családon belüli erőszaknak, pontos adatok azonban nincsenek, mert gyakran nem jelentik, a gyerekek rendszeres bántalmazásáról pedig még ennél is kevesebb hír érkezik. A tervek szerint a vonatkozó törvény jövőre megváltozik, szigorúbb lesz, de mivel sok esetben nem történik feljelentés, így nem biztos, hogy egy szigorítással bármit is el lehet érni.

Jövőre szigorúbb büntetések járhatnak a családon belüli erőszakért és a molesztálásért – a büntetőtörvénykönyv 2024-re várható módosítását Maja Popović igazságügyi miniszter jelentette be. Mint mondta: családon belüli erőszak elkövetéséért hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést javasolnak a jelenlegi három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel szemben. A nemi erőszakért, valamint a tehetetlen személyek és gyerekek molesztálásáért pedig életfogytiglani börtönbüntetést javasolnak. „Fegyverrel, veszélyes eszközzel vagy egyéb olyan eszközzel elkövetett, családon belüli erőszak bűncselekménye miatt, amely súlyos testi sérülést vagy súlyos sérülést okozhat, egytől tíz évig terjedő börtönbüntetés kiszabását javasoljuk” – hangsúlyozta a tárcavezető.

A miniszter szerint a szigorítások azt üzenik, hogy az állam a leghatározottabban fog reagálni az erőszak minden formájának visszaszorítása, valamint az elkövetők megbüntetése érdekében. A miniszter a szigorítástól egyrészt azt várja, hogy a nők felbátorodva nem tűrik majd tovább a bántalmazást, és feljelentik az elkövetőt, másrészt viszont a súlyos büntetések akár az elkövetők számára visszatartó hatással is lehetnek. A családon belüli erőszak a jelenleg is hatályos törvények szerint sem csak a fizikai erőszakot, vagyis nem csak a tetteket jelenti, hanem a pszichikai terrort, a szavakkal elkövetett bántalmazást is. Az utóbbi tíz évben több mint 300 nőt gyilkoltak meg Szerbiában. Évente húsznál is több nő és lány halt meg családon belüli erőszak következtében.

A problémát gyakran az jelenti, hogy a rendőrség ugyan gyorsan lép fel, azonnal eltávolítja a bántalmazót a családból, sőt a bíróság akár 30 napos előzetes fogvatartást is elrendelhet, ám maga a bírósági eljárás nagyon hosszadalmas, ami nehezebbé teszi a lelki javulást, és az új élet megkezdését. A statisztikák arra is rámutattak, hogy gyakran éppen akkor fajul gyilkossággá a bántalmazás, amikor a bíróság távoltartást rendel el az elkövetővel szemben, hiszen akkor az elkövető úgy érzi, már nincs mit veszítenie.

A törvények megváltoztatása mellett azonban az emberek gondolkodásmódján kellene a leginkább változtatni. Szakértők a média szerepét is kiemelik: nagyon fontos, hogy a sajtó ne szenzációhajhász módon számoljon be a történtekről, ne engedje megjelenni az áldozathibáztató megjegyzéseket, és ne használjon hibás szakkifejezéseket. Ilyen téves kifejezés például a szerelemféltés, amikor azt mondják, hogy a férfi azért gyilkolta meg a nőt, mert nem tudta elviselni a gondolatot, hogy másé legyen, ezzel pedig a gyilkos szinte romantikus hőssé válik. Az elkövető lehet kórosan és betegesen féltékeny, és akkor a bántalmazásig vagy a gyilkosságig is eljuthat, ám ha valaki szeret valakit, akkor azt nem bántja – állítják a szakemberek.

A patriarchális társadalmi minták kedveznek az erőszaktevőknek és a bántalmazóknak. A Balkánon pedig, így Szerbiában is, nagyon mély gyökerei vannak a patriarchális gondolkodásmódnak, egyben annak az elképzelésnek, hogy a nők alacsonyabbrendűek.

Amíg viszont a társadalom gondolkodása nem változik meg, addig a jogszabályok szigorításának is csak csekély hatása lehet. Arra kell hát bátorítani a nőket, akik családon belüli erőszak áldozatai, hogy kérjenek segítséget, forduljanak a hatóságokhoz, és akár név nélkül is, de kérjenek segítséget, hogy a helyzetük ne mérgesedjen el még jobban, és ne kerüljenek be a statisztikákba vagy a rendőrségi hírekbe.

A témáról, Bucko György ügyvéd nyilatkozott a Közügyeknek.