Még mindig nagy gondot jelentenek a bevándorlók a határ menti falvakban

Folyamatos a migránsáradat Észak-Bácskában. A határ menti falvakban állandó problémát okoznak a bevándorlók a helyi lakosok számára. Az emberek felháborodottak és félnek a csoportokban érkező menekültektől.           

Még mindig nagy gondot jelentenek a bevándorlók a határ közeli falvakban. Horgoson a helyiek szerint az elmúlt évekhez képest jobb a helyzet. A falu központjában már kevesebb bevándorló fordul meg. A gazdáknak azonban még mindig problémát okoznak. Letapossák a termést, illetve megrongálják a gyümölcsfákat. Seres Rezső, Horgos: „Elsősorban az utazással kapcsolatban vannak gondok, mert én napi szinten utazom Szabadkára. Rendetlenkednek, hangoskodnak, elég sűrűn italosan jönnek fel a buszra. Zajongnak, mosdatlanok. Ha közel ülnek a rendszeres utasokhoz, akkor azok általában elülnek onnan, minél messzebb, hogy ne érezzék a szagukat.”

Az elmúlt időszakban Királyhalmon okozták a legtöbb problémát. Ide tömegesen érkeznek nap mint nap, hogy megpróbáljanak illegálisan átjutni a határon. Közben tábort vernek a temetőben, és a helyi közösség előtt is. A falu lakosainak türelme egyre inkább fogy. Úgy érzik, temetőjüket meggyalázzák és termőföldjeiket is tönkreteszik. Erdélyi Erzsébet, Királyhalom: „A gyümölcsösön keresztül mennek, meg a kukoricán. Mi pont ott lakunk, ahol nekik megfelel átmenni az autóúton. Közel van a határ hozzánk, 500 méterre, és ki van vágva a kerítés, hogy ott hamarabb átjutnak.”

Habár Hajdújáráson nem vernek tábort, csak átvonulnak a falun, az embereknek itt is meggyűlik velük a probléma. Varga János, Hajdújárás: „Van egy eperfám. Megtámadták, mint a törökök. Nem csináltak semmit. Szedték a zöldet, érettet, ették.”

A bevándorlók többsége a szabadkai befogadóközpontban várja, hogy átléphesse a határt. Egyes csoportok azonban ellenőrizetlenül kószálnak a falvak között és többször próbálnak illegálisan átszökni a határon. Ilyen csoport táborozik a Horgos–Röszke határövezetben is.

Sokan a jobb élet reményében hagyták el otthonukat, családjukat és vágtak neki a hosszú útnak. „Tudod, a zene a munkám, zenész vagyok, ha lehet, dolgozni szeretnék. Főiskolára mennék, ha lehetne zenei pályára.”

A határsértők többsége több mint egy éve tartózkodik Szerbiában, ez idő alatt bizonyos szinten a nyelvet is elsajátították, de Magyarországra minden próbálkozásuk ellenére sem jutottak át.