Mivel fűtsünk?

Faluhelyen inkább a házak kéményeiből áradó füstöt lélegezhetjük be, a városokban pedig az ipar, a közlekedés és a távfűtés rontja a levegőt.

Vajdaság-szerte elterjedt még a fával és kisebb mértékben a szénnel való tüzelés is. Elsősorban a kisebb települések, valamint a kül- és kertvárosok házainak kéményeiből láthatunk felszálló füstöt.

A füst a kora reggeli vagy az esti órákban a kifejezettebb, amikor begyújtanak az emberek. Emellett az időjárási viszonyok, valamint az égetett anyagok is kihatnak a füst mennyiségére és jellegére.

Fát, szenet, pelettet és egyebeket használnak központi fűtésre is, de a gáz is elterjedt a családi házakban is. Azonban a városokban, pontosabban a tömbházakban a fűtés a városi távfűtőművek hálózatán keresztül működik.

A távfűtőművek környezeti hatása nagyban függ a felhasznált fűtőanyagtól. A szén és a fűtőolaj például nagy mértékben szennyezik a levegőt. 

Az energiahatékonysághoz, ezáltal a környezettudatossághoz is nagymértékben hozzájárul a jó szigetelés is. Az új épületek már az energiatakarékosság jegyében épülnek, de a régieknél általában ebbe további pénzt kell fektetni.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek felénk is a hőpumpák. Hosszútávú befektetésként térnek át rá háztartások, de ez is inkább a családi házak jellemzője.

Vajdaság számos településén gondot jelenthet a hőpumpák által használt kútvíz minősége, pontosabban a víz magas vastartalma. Ez korlátozhatja a pumpák működését. Ami ennél azonban fontosabb tényező, az a rendszer a beszerzése és beszerelése.

A környezetbarát, kibocsátásmentes technológiák, úgy ipari mint otthoni szinten, elsősorban pénzbe kerülnek, a lakosság nagy részénél pedig az anyagiak jelentik az elsődleges szempontot. Habár hosszútávon kifizetődik befektetni modern kályhákba, pumpákba vagy akár napelemekbe és jó hőszigetelésbe is, az ilyen mértékű kezdeti befektetéseket nem mindenki engedheti meg magának.