A Nemzeti Összetartozás Napja - hazaszólít a királyhalmi almafa
Meccshangulat uralkodik egy radanováci családi ház udvarában. A szurkolóbázissá átalakított melléképületben legalább öten-hatan, de van, hogy tíznél is többen összejönnek, amikor magyar vonatkozású mérkőzést közvetítenek. A házigazda, Visnyei Attila, akit a barátai csak Pikinek szólítanak, úgy érzi az egy nemzethez tartozás kovácsolja össze ezt a társaságot, de a Kárpát-medence magyarságát is.
„Magyarnak születtünk, magyarok vagyunk és mindig is magyarok leszünk elsősorban, és a nemzeti csapat olyan valami, ami minket mindig előre visz, és olyankor látjuk, hogy győzött. Ha veszítenek, akkor is ugyanúgy szurkolunk nekik, mert az ország, ahova valamikor is tartoztunk és ma is szurkolunk, az Magyarország, és mi magyarok maradunk mindig, örökre!”
Véleménye szerint a trianoni békediktátum nem tudta megtörni a magyarok összetartozását.
„A magyarság 101 évvel ezelőtt egy országhoz tartozott, és azért, mert ez megszűnt 101 évvel ezelőtt, azért mi ugyanúgy még Magyarországhoz tartozunk, mert magyar nemzet vagyunk, és ugyanolyan nemzet, és nekünk ugyanolyan fontos, hogy összetartsunk, mutassuk meg, hogy mi egy országhoz, egy nemzethez tartozunk.”
A fiatalok körében is egyre jobban elterjed az egy nemzetben gondolkodás eszméje. Ehhez hozzájárulnak a Kárpát-medence-szerte megszervezett diáktáborok, fesztiválok, az anyaország által támogatott ösztöndíjprogramok. A Nemzeti Összetartozás Napja is egy olyan pont, ami összeköti az összmagyar fiatalságot.
Ternovácz Fanni, újságíró: „Azt látjuk, ha szétnézünk, hogy nyitottak a határok, ugyanúgy hazajárhatunk Erdélybe, Kárpátaljára vagy a Felvidékre, és szerintem így kellene gondolkodni, hogy a fiatalok számára ez mit jelent, szerintem mindenki érzi ezt ma már, ugyanúgy, ahogy én is, és egyre többen indulnak útnak, és látogatnak el más határon túli elszakadt nemzetrészekre, és ez mindenképp jó.”
A Rebellis a VM4K internetes platformjain megjelenő fiataloknak szóló véleményműsor. A kamaszok és az ifjúság számára érdekes, fontos témákat dolgoznak fel, a konzervatív értékeket előtérbe helyezve, amilyen a nemzetben való gondolkodás.
Patyerek Réka, műsorvezető, Rebellis: „Vajdaságban nagyon nagy szükség van arra, hogy az értékeinket, a hagyományainkat minél inkább megismerjük, és hogy gyakoroljuk is őket. Tehát nem ápolni kel, hanem igazából megélni ezeket a dolgokat. Azt gondolom, hogy a Rebellis, mint műsor, a fiatalokat célozza meg, igyekszünk fiatalos témákba a konzervatív értékrendszert belecsempészni. Én is azt gondolom, meg mindannyian azt gondoljuk, hogy a határok úgymond eltűntek, és érezhetjük magunkat otthon bárhol, nem érezzük most már azokat a nyelvi akadályokat, nem gondolom azt, hogy megbélyegeznek bennünket, mondjuk, ha más nyelvjárásban beszélünk, és azt gondolom, hogy egy barátság, és egy kulturális összefonódás is történt az elmúlt években.”
A nemzeti összetartozás fontossága a szórványmagyarság körében is rendkívüli jelentőséggel bír.
Lőcsei Ilona, titkár, Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület, Hertelendyfalva: „Számomra itt, a Kárpát-medence déli részén magyarnak lenni egy nagy akarat, és nagyon büszke vagyok arra, hogy olyan családban nevelkedtem fel, ahol nagyszüleimtől, szüleimtől tanultuk meg a magyar anyanyelvet, amit két leánygyermekünknek is, a most kétéves kisonokánknak is továbbadunk. A közösségünkben magyarnak lenni egy nagy felelősség, és egy felemelő érzés, mert nagyon sok korosztály nőtt fel itt, az egyesületben, akik itt tanulták meg vagy gyakorolták az anyanyelvüket.”
A 2010-ben elfogadott, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat többek között kimondja: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ennek szellemében szerveznek már évek óta megemlékezéseket június 4-én Királyhalmon, ahol a templom kertjében egy almafát is ültettek.
Dudás Károly, tiszteletbeli elnök, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség: „Nem véletlenül ültettünk ide almafát annak idején, hiszen szakrális gyümölcsünk az alma. Az összetartozást, az eggyé tartozást jelképezi, és azt mondják, hogyha valaki eltévelyedik vagy elmegy nagyon messzire, akkor üzen neki az alma, hogy menjen haza. Hát ebben bízunk, hogy akik elmentek, azok hazajönnek, hiszen van hova hazajönni, és ez is egy világcsoda, hogy a legnagyobb nemzeti tragédiánkból mi valamiképpen olyan emléknapot, a Nemzeti Összetartozás Napját kovácsoltuk, amely előreviszi az egész nemzetet.”
Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt. A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, lakóinak száma 18,2 millióról 7,6 millióra esett vissza. A Nemzeti Összetartozás Napja lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyosodjon, hogy a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság e történelmi tragédia után is képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.
