Oroszok Belgrádban - továbbállnak vagy otthonra találtak?
Az oroszok érkezésük hatalmas felfordulást eredményezett például az ingatlanpiacon, de a hétköznapjaink is megváltoztak. Egyre gyakrabban hallhatjuk az orosz nyelvet az utcákon, a környezetünkben. Legalábbis a nagyvárosokban. De vajon hogyan érzik ők magukat nálunk? Belgrádban olyan orosz állampolgárokkal beszélgettünk, aki az elmúlt 1-2 évben utaztak Szerbiába. Az itteni körülményekről, jövőbeli terveikről kérdeztük őket.
Vladislav 2023 februárjában érkezett családjával Oroszországból Szerbiába. Egy ideig még tanakodtak azon, hogy itt maradjanak-e, elmondása szerint azonban miután barátokra is szert tettek, végül amellett döntöttek, hogy letelepednek Szerbiában. A család most azon dolgozik, hogy minél jobban beilleszkedjenek az itteni társadalomba, közben megpróbálnak teljesen hétköznapi életet élni.
Vladiszlav Szidorov, mozgógrafikai tervező: „Mi magunk döntöttünk úgy, hogy itt maradunk, tekintettel arra, hogy olyan pozitív változások történtek az itteni jogszabályokban, amelyek lehetővé teszik, hogy a tartózkodási engedélyünk tovább tartson egy évnél. Ez abszolút pozitív tényező számunkra és lehetővé teszi, hogy tovább tervezzük itt az életünket. Azt szeretnénk, ha a nagyobbik és a kisebbik fiunk is szerb iskolába járna. Meg kell próbálnunk minél jobban integrálódni és aktív részévé válni az itteni társadalomnak. Itt teljesen egyszerű életet élünk. Óvodába járnak a gyerekek, tanulunk, dolgozunk, igyekszünk minél jobban beilleszkedni. Terveink szerint elmegyünk szerb nyelvet tanulni. Rendezvényekre is járunk. Vannak kiváló ismerkedős rendezvények, amelyeken az orosz közösség kulturális programokat, filmeket, zenét mutat be a szerb közösségnek, a hagyományainkat. Szerb oldalról is vannak ugyanilyen programok az orosz közösség számára. Ez sokat segít a közösségbe való beilleszkedésben.”
Nikita közel két éve él Belgrádban. Szentpéterváron született, korábban Grúziában és Törökországban is élt, de Szerbiában érzi magát a legjobban. A 32 éves férfi illusztrátorként dolgozik, számítógépes játékokat tervez, és zenél is. Emellett egyéb művészetekkel is foglalkozik, sajátos díszítésű mágneseket, valamint kártyajátékot is tervezett a saját rajzaival. Nikita azt mondja, a nyelvi nehézségek ellenére Szerbiában elfogadottnak érzi magát, és egyelőre nem tervez tovább menni.
Nikita Bisztrov, illusztrátor: „2022 augusztusában érkeztem ide, és nagyon jól érzem magam a kezdetektől fogva. Az első hónapoktól kezdve arra törekedtem, hogy szerbül tanuljak. Imádom a szerb zenét, kultúrát és mindent. Milorad Pavić a kedvenc íróm. Úgy döntöttem, hogy megtanulom a nyelvet, barátságokat kötök és csinálok itt valamit, koncertezek, ismerkedem emberekkel. Sok barátom van, akik itt telepedtek le, és kisvállalkozásokat alapítottak, például kávézókat és hangstúdiókat. A jövőt nem lehet megjósolni, ezt mindannyian tudjuk. Egyelőre nagyon jól érzem magam, és remélem, hogy itt maradhatok, és nagyszerű dolgokat csinálhatok szerbekkel és oroszokkal. Könnyű beszélgetni az emberekkel. Itt udvariasabbak az emberek és az időjárás is melegebb, mint Szentpéterváron, Oroszországban.”
Daria élete legnagyobb részét Moszkvában töltötte. Ő maga ukrán származású, férje pedig orosz. A háború kitörése után Kazahsztánba utaztak. Daria terhes volt, kislánya Kazahsztánban jött világra. 2023 májusában férjével úgy döntöttek, Szerbiába költöznek. Azóta egy Belgrád melletti településen élnek. Daria, aki Moszkvában újságíróként dolgozott, nem tervez visszatérni Oroszországba. Egyelőre Szerbiában képzeli el a jövőt. Ezen csak az változtathat, ha az IT-szektorban dolgozó férjét más országba szólítja a munkahelye.
Daria Bondarcsuk, újságíró: „Számomra a fő különbség az emberekben van. Az oroszok visszafogottabbak, zárkózottabbak. Talán az időjárás miatt, mert Oroszországban elég hideg van, így mindenki azzal van elfoglalva, hogy melegen tartsa magát. A másik fő dolog, hogy az idősebb emberek itt sokkal jobban érzik magukat, mint Oroszországban. Éttermekbe, kávézókba járnak, élik az életüket. Oroszországban ez nem így van. Az idősebbek otthon tartózkodnak, vagy a külvárosokba mennek, hogy gondozzák a növényeiket és a zöldségeiket. Tulajdonképpen a száműzött független orosz médiánál folytatom a munkámat, így számomra semmi sem változott. Az oroszok, akik Szerbiába vagy más országokba, Kazahsztánba, Grúziába költöztek, legyünk őszinték, a háború miatt tették. Mivel én ukrán származású vagyok, számomra személyes tragédia, ami történik, és remélem, hogy a háború minél hamarabb véget ér.”
Ksenija másfél évvel ezelőtt költözött Szentpétervárról Belgrádba. 20 évvel korábban egyetemistaként már élt egy ideig a szerb fővárosban. Elmondása szerint azokban az időkben sok belgrádi barátot szerzett. Szerbiában jól érzi magát. Azt mondja, itt egy kicsit lassabb tempóval tud élni, ami teljesen megfelel neki, Oroszországban folytonosan rohanásból állt az élete. Elégedett az itteni körülményekkel.
Kszenija Nemcsinova, nyelvtanár: „Angol és szerb nyelvet tanítok oroszoknak. Online és offline is tanítok. Néha otthonról dolgozom, néha nyelviskolában tanítok. Naponta négy-öt szerb-, vagy angolórát tartok. Most azt tervezem, hogy Szerbiában maradok. Jövőre állandó tartózkodási engedélyt szeretnék kapni, és akkor azt hiszem, itt maradok, ameddig csak lehet. Sok barátom van, akik Oroszországból jöttek. Van akinek problémát jelent, hogy nem ismeri a nyelvet. Vannak, akik két éve még nem is tudták hol van Szerbia. Számukra problémát jelent a nyelvi különbség. Van néhány barátom, akik tovább terveznek menni, de most úgy tűnik számomra, hogy a legtöbben itt akarnak maradni.”
Szerbia azon kevés európai országok közé tartozik, amelyek nem vezettek be szankciókat Oroszországgal szemben. A két ország között rendszeres járatok vannak. Az orosz állampolgároknak nem kell vízum, hogy beléphessenek Szerbiába, ezt sokan ki is használták. Becslések szerint az elmúlt két évben több százezer orosz utazott Szerbiába. A szerbiai üzleti tanácsadók adatai szerint tavaly 9000 orosz egyéni vállalkozót és orosz érdekeltségű céget regisztráltak Szerbiában. Összehasonlításképpen 2022-ben ez a szám még 6000 volt, 2021-ben pedig a 2000-et sem érte el. Az elmúlt két évben az oroszok egyebek mellett óvodákat, könyvesboltokat és szépségszalonokat is nyitottak Szerbiában. A legaktívabbak az informatikai szakemberek voltak. Az oroszok a szerb piac előnyeként az alacsony jövedelemadót, valamint a Szerbián áthaladó, logisztikával foglalkozó cégeket vonzó nagy közlekedési folyosók jelenlétét említik.
