Szent István-napi szentmise Szabadkán
Kiss-Rigó László azt üzente, őrizzük meg azt a hagyományt, melyet Szent István ránk hagyott, hiszen a keresztényi értékrend, a férfi és nő házassága, a család, az élet tisztelete, a nyelvünk megőrzése a mai Európában a túlélést jelenti.
Teljesen megtelt a szabadkai Szent Teréz-székesegyház a Szent István tiszteletére bemutatott ünnepi mise alkalmából. Vajdaság minden tájáról jöttek autóbuszok, a hívek a nagy meleg ellenére is örömmel vettek részt a közösségi eseményen. Az Oszacsik házaspár Zentáról érkezett, hagyomány számukra, hogy részt vesznek a Szent István-napi vajdasági központi rendezvényen: „Akár a március 15-e, úgy az augusztus 20-a, a mi ünnepünk. Szép, ünnepélyes a magyar himnusz, hogy énekelhetjük. Aztán megyünk Palicsra, majd valamikor fél 10 felé indulunk haza Zentára. Élmény.”
Csókáról is népes küldöttség érkezett.
Monoki Elvira, Csóka: „Nagyon nagy szeretettel és jókedvvel jövünk, jól érezve magunkat, és jó tapasztalatokkal. Mindig jó kedvvel hagyjuk el a vigadozást követően Palicsot.”
A misét Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök celebrálta, aki hangsúlyozta, amit Szent István tett, az számunkra gyökér, alap, arra építkezünk: „A nemzeti identitásunk, hovatartozásunk abból áll össze, amit ő elindított, erre jött mindaz a hagyomány, értékrend, ami ebből következik, mint például a család, a házasság egy férfi és egy nő közötti szövetségként, az élet tisztelete, a nyelvünk. Mi ezt a hagyományt, ezt az identitást nem akarjuk megváltoztatni, elcserélni másra, vagy tudatlanra venni.”
Szent István az első magyar király, a keresztény magyar állam megteremtője. Tevékenységének köszönhetően Magyarország egységes és erős lett, a kereszténység pedig széles körben elterjedt. 1083. augusztus 20-án avatták szentté, a dátum 1771 óta nemzeti ünnep.
