Templommentés Zsablyán

A zsablyai római katolikus templom már kétszer is megmenekült a pusztulástól. Először 1944/45 fordulóján, a Sajkásvidéken élő magyarok és németek elleni megtorlások idején, másodjára pedig az idén, amikor új tetőt kapott.

A Havas Boldogasszony tiszteletére 1901-ben felszentelt római katolikus templom a Szent Miklós ortodox templommal együtt több mint egy évszázada meghatározza Zsablya központjának arculatát. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó képeslapokon is együtt szerepelnek. Csak az út választja el őket. Méreteik impozánsak. A katolikus templom 43,5 méter hosszú és 16 méter széles. Hasonló nagyságúak, az épületek állaga és a hívek száma azonban különbözik.

Jurković Vera, Zsablya: „A hívek szétszóródtak, de nagyon rossz állapotban volt akkor. Mi néhányan mentünk, kértük, hogy megjavítsák a templomot, és akkor néztük, hogy hányan vagyunk itt, hát egy 150 család, úgyhogy akkor láttuk, hogy hányan vagyunk, de nem kaptunk segélyt sehonnan, hanem Magyarországról jöttek, egy szervezet, és ők mondták, hogy nekik van csak fél tetőre pénzük. Akkor mi azt mondtuk, hogy ők csinálják. Ha a felét megcsinálják, akkor valahogy majd a jó Isten megsegíti, hogy a másik felét is megcsináljuk. És úgy is volt, és aztán a Magyar Kormány megsegítette, és ezt befejezték. Az volt a legfontosabb, mert nagyon beázott és nagyon tönkrement minden. Úgyhogy hálát adunk nekik, hogy megvan ez is. De megígérték, hogy tovább is megcsinálják, kívül meg belül. Akkor az nagyon jó volna. Én gondolom, hogy akkor több hívő is volna.”

A katolikus hívek száma a két világháború között megközelítette a háromezret. 1944/45 fordulóján a magyar és a német lakosságot kollektív bűnössé nyilvánították, sokakat kivégeztek, a többségüket elűzték. Csak néhány katolikus család maradt Zsablyán. A vallási élet azonban idővel újraindult.

Vladimir Jurković, Zsablya: „Amióta magamról tudok, azóta járok ebbe a templomba. A nyolcvanas években, a gyerekkoromban ministráltam is itt. Ez egy élő közösség volt, a templom mindig tele volt. A környező településekről is jártak ide a szentmisékre. Sok volt a gyerek. Hittanórákra is jártunk. Aztán ez idővel alábbhagyott. A múlt század kilencvenes éveiben az idősebbek közül sokan elhunytak, a fiatalabbak pedig egyre kevesebben jöttek a templomba. Pedig volnánk még, de nem jönnek.”

„Közben a templom állapota egyre rosszabb lett, szinte katasztrofális. Odáig jutott, hogy már attól féltünk, hogy leomlik a boltozat. Ugyanis a tetőzet egyharmada teljesen beszakadt. Odáig jutottunk, hogy majdhogynem lemondtunk a templomunkról. De akkor szerencsénkre valami megmozdult, a templom tetőzete fel lett újítva, két szakaszban. Most abban bízunk, hogy megtörténik a külső és a belső felújítása is. Ezt ígérték. Majd meglátjuk.”

„A faluban mindenki jó szemmel néz a templom felújítására, mert ez tényleg egy szégyenfolt volt Zsablya központjában. Mindenki elégedett, hogy hosszas előkészületek után a felújítási munkálatok elindultak.”

Magyarország kormányának támogatásával Vajdaságban 25 templomot restaurálnak.

Pásztor István, a VMSZ elnöke: „Még a Nagyberuházási Alapból kezdtük el ezt a folyamatot, valamikor a 2010-es évek előtt, és azt követően pedig a magyarországi kormányváltást követően, a nemzetpolitikai súlypont elmozdulást követően, annak köszönve, egészen jelentős beruházások indultak el. És nem csak létező templomoknak a fölújítására került sor, hanem egy pár teljesen új templomnak a fölépítésére is. És én ezt, az épületen túlmenően hihetetlenül fontosnak tartom, mert ez arról tanúskodik, hogy van lelki erő, van tartás, van akarat, szándék, hit, amelyik elég erős, hogy évtizedeken átívelően lángoljon, megmaradjon, pislákoljon és utána újra erőre kapjon ,és ennek eredményeképpen a közösségek kivárják, megteremtsék azt a helyzetet, hogy be tudjon fejeződni egy templomépítési szándék vagy folyamat.”

Egyelőre a templom kis kápolnájában tart szentmisét Franjo Lulić, titeli plébános, havonta egyszer.

Marijana Radojčin, Zsablya: „Szabadkáról jöttem Zsablyára, férjhez mentem. Egy nagy katolikus közösségből jöttem, a szabadkai székesegyházból. Ott vettem részt a vasárnapi szentmiséken. Ide jöttem és csatlakoztam ehhez a közösséghez. Örülök neki, hogy itt is van katolikus templom. Sajnos kicsi a közösség, kevés hívő vesz részt a szentmiséken. Hogyha nagyobb ünnep van, akkor többen vagyunk.

„Örülünk neki, hogy sikerült a templom tetőzetét megújítani. Amikor idejöttem, akkor megdöbbentem azon, hogy milyen rossz állapotban volt a templom. De Istennek hála új tetőnk van és reméljük, hogy sikerül majd teljesen felújítani. Hogy arra is jut majd pénz, hogy szebb és jobb legyen a templomban való tartózkodásunk.

A takarítási munkában mintegy ötven helybeli vett részt, katolikusok és nem katolikusok egyaránt. A nedvességtől lemállott, megkopott festett vakolat és a csonka szobrok azt mutatják, hogy még nagyon sok munka kell ahhoz, hogy Havas Boldogasszony temploma visszakapja régi fényét.