Vallásszociológiai kutatások Nagybecskereken és Szabadkán
A Nagybecskereki Egyházmegyében 2020-ig tartó zsinati folyamatok eddigi menetéről tegnap sajtótájékoztatón számoltak be.
A Nagybecskereki Egyházmegye első zsinatának mottója a Lukács evangéliumából kölcsönzött mondat: „Jó nekünk itt”. A zsinat célja, az egyházi gyakorlat megújulása. Ahogy a folyamat követésével megbízott Csiszár Klára, pasztorálteológus mondja, ez egy intenzív kegyelmi idő az egyházmegyében.
Csiszár Klára, pasztorálteológus, Németország: „Nagyon fontos, hogy az embereket is megkérdezzük. Megkérdezzük őket, hogy hogyan élik meg hitüket, mi számukra fontos, amikor az egyházra gondolnak. Hogy ennek a kettőnek a kölcsönhatásából aztán alakuljon ki az a bizonyos optimalizált egyházi gyakorlat.”
Máté-Tóth András vallásszociológus vezetésével pasztorálszociológiai felmérést végeznek a Nagybecskereki és a Szabadkai Egyházmegyében is. A teljes lakosság lekérdezése mellett az adott plébániaközösségek legaktívabb tagjai körében is végeznek kutatást.
Máté-Tóth András, vallásszociológus, Magyarország: „Az egyházzal kapcsolatos vélekedéseket sokkal részletesebben vizsgáljuk, mint általában a közvélemény-kutatások. Még akár a vallásszociológiai kutatásoknál is. S a másik, nagyon fontos eltérés, az az, hogy mi erősen fókuszálni fogunk ennek a régiónak a történelmi tapasztalataira.”
Az egyházközségekben már véleményezték az evangelizációról szóló alapdokumentumot. Amellett még kilenc tematikus dokumentum, valamint a vallásszociológiai tanulmány alapján fogadják majd el a zsinati irányelveket.
Német László, nagybecskereki megyéspüspök: „A zsinatnak egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy meghatározza az egyházmegyénk jövőjét. Tehát ez a meghatározás valójában eddigi pasztorál terveink öt évre szóltak - szerintem tízéves program lesz, amelyet minden évben újból át akarunk nézni, és frissíteni.”
A 2011-es népszámláláskor Bánságban mintegy hatvanezren vallották magukat katolikusnak. Becslések szerint ma ötvenezren lehetnek.