Vasárnapi szünnap + rövidebb munkaidő = hatékonyabb munka
Az egyik jelentős szerbiai szakszervezet most azt kezdeményezi, hogy nyilvánítsák munkaszüneti napnak a vasárnapot, úgy, mint a régióban több országban is.
Legutóbb Montenegróban hozták meg a munkatilalom rendeletét vasárnapra. Ez lényegében a görög modell, amely szerint az állam előírja, hogy a munkaidőnek szombat délután kell befejeződnie és a következő hét első napján, vagyis hétfőn reggel kell újra elkezdődnie. A szerbiai szakszervezeti álláspont szerint a vasárnapi szünnap jót tenne a dolgozók családi életének is, feltöltődhetnének, és egyébként is, a jogaik közé tartozik a pihenéshez való jog, amit a nagy áruházláncok rendre megkurtítanak. Szerbiában a kereskedelmi törvény szerint a helyi önkormányzatok határozzák meg a munkaidőt a hozzájuk tartozó területen, és a jogszabály nem kötelezi őket arra, hogy bármilyen módon is korlátozzák a munkát meghatározott napokon.
Az Európai Unióban több ország is élt a vasárnapi munkakorlátozás lehetőségével. A legszigorúbban Ausztriában kezelik a kérdést, ahol teljesen megtiltották a hét utolsó napján a munkavégzést. Ugyanezt akarják bevezetni Olaszországban is – ez volt az idei parlamenti választások egyik kampányígérete. Más országokban, például Belgiumban, Csehországban, Franciaországban, Németországban és még vagy 5-6 államban úgy szabályozzák a kérdést, hogy meghatározzák, ki dolgozhat és ki nem vasárnap.
A pihenés fontossága nem új keletű kérdés, a legutóbbi davosi világgazdasági fórumon is előtérbe került a téma. Ezen elhangzott, hogy a rövidebb munkaidő pozitív hatással van a dolgozók produktivitására. Jobban és hatékonyabban dolgoznak kevesebb idő alatt, vagyis legalább ugyanannyit tesznek le az asztalra, mint egyébként, csak rövidebb ideig tart, mert koncentráltabbak. Pszichológusok szerint gyakran színvonalasabb és kreatívabb munkát végeznek rövidebb munkaidő alatt, mint normális munkaidőben. Néhány európai országban már felismerték a rövidebb munkaidő pozitív hozadékait. Egy dán községben, Odsherredben például bevezették a négynapos munkahetet az önkormányzati hivatalokban, ezáltal 300 személynek lett háromnapos a hétvégéje. A 40 órás munkahetet több skandináv országban is eltörölték, és 32 órásra változtatták.
