Főként az ukrajnai háborúval foglalkoztak New Yorkban

A világ vezetői emellett az egyes országokat érintő konfliktusokról, valamint a globális nehézségekről, például a gazdasági és energiaválságról is beszéltek.

A másfél éve tartó ukrajnai háború, illetve a béke fontossága került az ENSZ Közgyűlésének most kezdődött ülésszakának középpontjába. A legtöbb felszólaló a béke fontosságára hívta fel a figyelmet, és azt hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy véget érjen a háború. Joe Biden amerikai elnök rámutatott, Washington mindennél jobban szeretné, ha békét kötnének a felek.

Joe Biden, elnök, Amerikai Egyesült Államok: „Határozottan támogatjuk Ukrajna azon erőfeszítéseit, amelyek a diplomáciai megoldásra vonatkoznak, és igazságos, illetve tartós békét biztosítanak. De kizárólag Oroszország, csak Oroszország a felelős ezért a háborúért. Egyedül Oroszországnak van hatalma a háború azonnali befejezésére. És egyedül Oroszország áll a béke útjában, mert Oroszország számára a béke ára Ukrajna kapitulációja, Ukrajna területe és Ukrajna gyermekei lennének.”

Felszólalt Volodimir Zelenszkij is, aki szerint az ENSZ Közgyűlésének terme sok háborút látott már, de a szervezet nem bizonyult aktív védelmezőnek agressziók esetében. Az ukrán elnök szerint mindenki leginkább a végső háborútól, egy nukleáris háborútól félt, és ennek megakadályozása volt a cél, viszont kiderült, nem csak atomfegyverekkel lehet tömegpusztítást végezni. Oroszország például fegyverként használja fel az élelmiszert, az energiát, valamint a gyerekeket azáltal, hogy családjuktól elragadva őket, rajtuk keresztül gyakorol nyomást a szülőkre, és Ukrajna ellen fordítja őket.

Volodimir Zelenszkij, köztársasági elnök, Ukrajna: „Oroszország minden évtizedben új háborút indít. Moldova és Grúzia egy része továbbra is megszállás alatt áll. Oroszország rommá változtatta Szíriát. És ha nem lett volna Oroszország, soha nem vetnek be vegyi fegyvereket Szíriában. Oroszország majdnem bekebelezte Fehéroroszországot. Nyilvánvalóan fenyegeti Kazahsztánt és a balti államokat. A mostani, Ukrajna elleni háború célja pedig az, hogy országunkat, népünket, életünket, erőforrásainkat fegyverré változtassa Önök ellen, a nemzetközi szabályokon alapuló rend ellen.”

Novák Katalin magyar államfő is Ukrajnáról beszélt, és a béke fontosságát hangsúlyozta.

Novák Katalin, köztársasági elnök, Magyarország: „Ez a háború, minket, magyarokat közvetlenül is érint. Nem egyszerűen a szomszédunkban van, hanem Ukrajna területén élő magyar apák és fiúk is adják életüket a lövészárokban. Ezért békét akarunk. Hazánkban, Ukrajnában, Európában, a világban. Békét, és az abból fakadó biztonságot.”

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a helyszínen a sajtónak elmondta, számos európai vezetővel találkozott New Yorkban, és sok megbeszélés vár rá, az ukrajnai háború miatt nyilvánvalóan Szerbia Oroszországgal fenntartott kapcsolata is ismét nagy hangsúlyt kap. Mint mondta, arra számít, hogy ismét kioktatják, de ameddig ő vezeti Szerbiát, és ameddig ki tud tartani az álláspontja és az ilyen politizálás mellett, addig kitart.

Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Ez pedig a komolyság és a felelősségteljesség politikája, ez a politika tisztességes és felelősségteljes, igazságos politika. Mivel mi tudjuk, hogyan jártunk a szankciókkal, miért vennénk részt ezekben a dolgokban?”

Az ukrajnai események mellett a Hegyi-Karabahban zajló konfliktus is aggodalmat keltett az ülésszak résztvevői körében. António Guterres ENSZ-főtitkár a harci cselekmények azonnali beszüntetésére szólított fel.