Moszkva blokkolná a nyugati közösségi médiát
A válaszintézkedés olyan nagy szolgáltatókat is érintene, mint a YouTube, a Facebook és a Twitter. A törvénytervezet bevezeti az "alapvető emberi jogok és szabadságok, az orosz állampolgárok jogai és szabadságai megsértésében részes információs forrás tulajdonosa" fogalmát. Ebbe a kategóriába az orosz főügyész a külügyminisztériummal való egyeztetés nyomán minősíthetne szolgáltatókat. Az oroszok információhoz való hozzáférésének akadályozása címén kiszabható lehetséges büntetések között szerepel a bírság és az adatforgalom lelassítása. Ha a szolgáltató nem szünteti meg a jogsértést a megadott határidőre az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) tájékoztatása nyomán, akkor teljes blokkolás fenyegetheti. Az orosz tömegtájékoztatási eszközökkel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazó szolgáltatók listáját a Roszkomnadzor fogja összeállítani. A szabálysértés megszűnésével együtt a korlátozás is megszűnik. Alekszandr Hinstejn, az alsóház tájékoztatáspolitikai bizottságának elnöke a plenáris vitán elmondta, hogy a tervezet minden olyan szolgáltatóra vonatkozik, amely orosz nyelvű tartalmat közöl, és az orosz állampolgárokra orientálódik. Azt maga a honatya is elismerte, hogy az IT-óriások blokkolása rendkívüli lépés lenne. Hinstejn azt állította, hogy Oroszországnak megvan a műszaki képessége a vezető nyugati internetes szolgáltatók blokkolásához. "A törvénytervezet szerzői közül senki sem akarja, hogy országunk területén blokkolják a YouTube-ot, a közösségi hálózatokat, a Google-t. Mi több, arról vitatkozni, hogy ez hogyan fog kinézni, és miként lehet megvalósítani - bár megjegyzem, hogy megvalósítható - olyan, mintha valaki arról vitatkozna, hogy milyenek lennének a következményei egy Washingtonra mért nukleáris rakétacsapásnak". Példázatát folytatva a képviselő azt mondta, hogy Oroszországnak megvan "a műszaki képessége ahhoz, hogy végrehajtson egy ilyen nukleáris rakétacsapást", ám az orosz parlament nem hisz egy ilyen támadás lehetőségében. Azonban, mint mondta, ez nem jelenti azt, hogy az országnak le kellene mondania a feltartóztatás eszközeiről. Hinstejn szerint hasonlóképpen áll a helyzet a külföldi online szolgáltatók hozzáférhetetlenné tételével.
A törvénytervezet kezdeményezői szerint külföldi internetes szolgáltatók, köztük a Twitter, a Facebook és a YouTube csak 2020 áprilisa óta mintegy húsz alkalommal diszkriminálták az orosz tömegtájékoztató eszközöket.
