A NATO nagyméretű átrendezése
A lépés szükségességére a megváltozott geopolitikai viszonyok és az egyre veszélyesebbé váló világ miatt volt szükség, aminek a hátterében az orosz-ukrán konfliktus áll. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete új tagállamokkal is bővül nagyon rövid időn belül, mivel Törökország visszavonta a bővítést megakadályozó vétóját.
A NATO 2010-ben megfogalmazott alapcélja a mostani madridi találkozó után teljesen megváltozik. Akkor úgy fogalmaztak, a szervezet védelmi feladatokat lát el és nem jelent veszély Oroszországra, sőt, stratégiai partnerként tekintenek rá. Madrid után minden megváltozik.
Jens Stoltenberg, főtitkár, NATO: „Amikor a vezetők megegyeznek a stratégiai koncepcióról, egyértelműen kimondják, hogy Oroszország közvetlen veszélyt jelent a biztonságukra és ez végigkövethető lesz a stratégia koncepcióján. Más döntések is születnek, például, hogy többet fektetünk be, valamint, hogy fejlesszük és megerősítsük összevont védelmünket, elrettentő és védekező álláspontunkat.”
A főtitkár kilátásba helyezte a gyors reagálású hadtestekben szolgálatot teljesítő katonák számának drasztikus növelését 40 ezerről 300 ezerre. Ezzel összhangban a katonai blokk keleti szárnyára további nehézfegyvereket telepítenének. A csütörtökig tartó csúcstalálkozón megegyezés születik egy új, az eddiginél nagyobb csomagról Ukrajna további támogatásához, de más témák is a tárgyalóasztalra kerülnek.
A találkozó egyik legnagyobb mérföldköve az volt, hogy Törökország visszavonta vétóját Svédország és Finnország csatlakozásával kapcsolatban. Korábban Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta, nem támogatja olyan országok NATO tagságát, amelynek kormányai jó viszony ápolnak a területükön működő török szakadár kurd szervezetekkel.
„Örömmel tölt el, hogy bejelenthetem, megegyezés született Finnország és Svédország számára a NATO csatlakozásuk tekintetében. Törökország, Finnország és Svédország egy megállapodást írtak alá, amely eloszlatja Törökország aggodalmait. Ez vonatkozik a fegyverexportra és a terrorizmus elleni harcra is. Semelyik szövetségesünk sem szenvedett el több terrortámadást Törökországnál, ide számítva a Kurd Munkáspárt terrorszervezetet is.”
A NATO eddig nem foglalkozott stratégiai szinten Kína kérdésével. Ez is megváltozik most. A távol-keleti ország a szövetség fogalomtárába ezentúl úgy kerül be, mint az értékrendszerre, érdekekre és biztonságra kihívást jelentő entitás. Erre az ad okot, hogy Kína az utóbbi években nagy léptékű hagyományos és nukleáris fegyverfejlesztésbe kezdett.
