Rekordmennyiségű kibocsátással jártak az északi félteke erdőtüzei
A júliusi kibocsátás több mint fele az észak-amerikai és szibériai tüzeknek volt betudható. Európában a mérési adatok feljegyzésének kezdete óta az idei volt a legmelegebb nyár, és a Földközi-tenger térségében is megdőlt a hőmérsékleti rekord, akárcsak az Északi-sarkvidék és Kanada egyes részein. Az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás miatt a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak: a szárazság és a hőhullámok idén a Földközi-tenger térségében számos erdőtüzet okoztak, nagy mennyiségű füstszennyezést bocsátva ki.
Az Északi-sarkvidéken – amely 2000 óta több mint kétszer olyan gyorsan melegedett, mint a bolygó többi része – június és augusztus között 66 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe a Copernicus szolgálat adatai szerint.
Az északkelet-szibériai Jakutföldön például június óta égtek az erdőtüzek, és csak augusztus végén kezdtek visszahúzódni, egyes tüzek pedig még szeptemberben is folytatódtak – mondta Mark Parrington, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központhoz tartozó Copernicus vezető tudósa és erdőtűzszakértője, hangsúlyozva: a nyáron megfigyelt erdőtüzekkel kapcsolatban a számuk, az érintett területek nagysága, a tüzek intenzitása és elhúzódása is szokatlan volt.
Eközben Kanada egyes részein, a csendes-óceáni térség északnyugati részén és Kaliforniában június vége, július eleje óta nagy kiterjedésű erdőtüzek pusztítanak. Parrington magyarázata szerint a globális felmelegedés miatt aszályosabb és melegebb időjárás fokozza a tűzveszélyt. A szakember figyelmeztetett arra, hogy az elkövetkező hetekben is további tüzek várhatók az Amazonas vidékén és Dél-Amerikában is.
