Több tízezer évre lenne szükség ahhoz, hogy a klíma magától stabilizálódjon
56 millió évvel ezelőtt a változást feltehetően az okozta, hogy vulkánkitörések miatt nagy mennyiségű szén-dioxid került be a légkörbe, és az üvegházhatás miatt elkezdett nőni a bolygó hőmérséklete. Azonban a hőmérséklet növekedésével ellentétben hat egy másik folyamat: a sziklák és kőzetek mállása. A légköri szén-dioxid kölcsönhatásba lép a vízzel, minek eredményeként szénsav szabadul fel, ez pedig elkezdi bontani a sziklákat. A mállási folyamat hatása az is, hogy a légköri szén-dioxid immár szénként kötött formában a folyókon keresztül eljut a tengerekbe, ahol lerakódik: a felesleges szén-dioxid apránként kiürül a légkörből, és bekerül a tengerbe. A tudósok arra jutottak, hogy az akkori globális felmelegedéskor a sziklák mállása valóban ötven százalékkal megnövekedett, miközben a fokozott párolgással járó intenzív esők és viharok a fizikai eróziót is fokozták. A folyamat végül stabilizálta a klímát, de ehhez 20 ezer és 50 ezer év közötti időperiódusra volt szükség. Vagyis a hasonló kilengések földtörténeti szempontból ugyan villámgyorsan regenerálódnak, de az emberiség számára ez katasztrofálisan hosszú idő.
