Képek könyve
A képek témái a mai Románia területéhez kötődnek, forrásul pedig egy évszázad magyar nyelvű budapesti sajtója, illetve néprajzi szakkiadványai szolgáltak. A kötetről a néprajzkutató-színháztörténész szerzővel beszélgettünk.
„Egy román témájú magyar publikációkat összefogó bibliográfiám során vetődött fel a könyv ötlete, Teofil Bugnariu, a kolozsvári Egyetemi könyvtár főkönyvtárosának munkája nyomán indultam el. A bibliográfus édesanyja magyar volt, a kutató román kultúrában nevelkedett, s 1970-ig, nyugdíjba vonulásáig a könyvtár anyagából válogatta ki azt a magyar kiadványokban megjelent román néprajzi tematikát, amit román néprajzi bibliográfiájához kívánt hozzátenni. Ezt akkoriban – a magyarországi források miatt – nem engedélyezték. Kutatási anyagát később eladta a Román Akadémia Kolozsvári Folklór Archívumának, ahol én is dolgozom. Az intézet igazgatónőjével rendeztük tovább ezt az értékes anyagot, s adtuk ki a már említett bibliográfiát.
A spektrum igen széles volt, hiszen Erdélyen kívül, Partium, Moldva, Bánát, Havasalföld, Dobrudzsa, Máramaros egyaránt szerepelt a feldolgozásban. A forráskutatás az 1850-es évektől a II. világháború utánig tartott, tehát mintegy száz évet ölelt át. A félévtizedes munkám során olyan heti képes kiadványokat néztem át, mint a Vasárnapi Újság, Ország- Világ, Magyarország és a Nagyvilág. Ezekben annyi – Romániához kapcsolódó – táj- és kultúrtörténeti adatot, képet találtam, amikből már az eredeti anyagot össze lehetett állítani. Román témát kutattam, de bennük túlnyomórészt magyar településekről, magyar épített örökségről, magyar ipari létesítményekről, vasútépítésekről volt szó.
Jelen kiadványt a Bugnariu adatait is feldolgozó bibliográfia alapozta meg. A kutató viszont kizárólag román tárgyú illusztrációkat gyűjtött össze, s én látva a magyar vonatkozású források bőségét, a templomokat, kastélyokat, vásártereket, ipari emlékeket, a mindennapi élet pillanatait, a kutatást lényegesen kibővítettem: kimásoltam, listáztam, adatoltam.”
A szerző az összegyűjtött illusztrációkat (metszetek, kőnyomatok, fényképek) tematikailag tizenkét fejezetbe csoportosította: tájak; települések; templomok; kúriák, kastélyok, várak; fürdők; személyiségek és emlékhelyek; ipar; parasztházak, gazdaságok; foglalkozások, életvitel; életképek; szokások; népek viseletükben. A gyűjteményből mintegy 400 kép kerül nyomtatva az olvasó elé, ízelítőt nyújtva mindegyik fejezetből. A teljes képmennyiség az albumhoz tartozó internetes felületen tekinthető meg és tanulmányozható. A szép kiállítású, 440 oldalas kötet a Hagyományok Háza, az Exit Kiadó és a Kincses Kolozsvár Egyesület gondozásában jelent meg.
