„Nép-szerű” gyógyítás - Népi gyógyászati előadás-sorozat

A Hagyományok Háza harmadik éve havi rendszerességgel szervezi a Kárpát-medencei népi gyógyászatról szóló programjait.  Az előadás-sorozat tematikája az évezredek bölcsességét őrző, hihetetlenül gazdag világra fókuszál, a terület elismert szakembereit: néprajzkutatókat, kulturális antropológusokat és a gyógynövények szakértőit kérték fel előadónak.

Elmúlt években a Népi Iparművészeti Múzeumban tartott előadások törzsközönsége is kialakult a három év alatt, az egyes alkalmakat 25-70 fő látogatta minden korosztályból. A meghívott előadók törekedtek arra, hogy tudományos igénnyel népszerűsítsék a témát. A kérdésekből, a hozzászólásokból következtetni lehetett, hogy számos orvos, és az egészségügyben dolgozó szakember is helyet foglalt a nézők soraiban.

„2018-ban nagyon gazdag évet zártunk, tavasszal tizenegy, ősszel négy előadást tartottunk – emlékezik vissza a tavalyi szervezésre Legeza Márta, a Hagyományok Háza néprajzos munkatársa, oktatási szakelőadója. – Színes tematikát dolgoztunk ki, a találkozók interaktívak voltak, az érdeklődők kérdéseire az előadók szívesen válaszoltak. Hosszabb távon táborokban, kihelyezett terepmunkában, nagyobb szabású konferenciában, szakmai napban is gondolkozunk.”

Az előadások általános tapasztalata volt, hogy a népi tudás az elzártabb területeken virágzik leginkább, ahol a szóbeliség megmaradt, és a hagyományokat a mindennapokban is ápolják. Így például a Kárpátaljáról szóló összefoglaló is rávilágított, hogy olyan ősi gyógymód, mint a köpölyözés sem veszett ki a településeken. Nagy érdeklődés övezte Birkás-Frendl Kata: „Megéltek, mert élő napjik vót”- Népi ember- és állatorvoslás az Úz-völgyi csángóknál című előadását. Bernád Ilona pedig olyan népszerű tárgykört érintett, mint a bábaság és a gyermekáldás. 

A tanfolyam idén is folytatódik, itt kell megemlíteni, hogy a pusztinai Nyisztor Tinkát e hónapban várják a fővárosba, hogy a moldvai csángók gyógynövénykultúrájáról ossza meg tudását a hallgatókkal. A csángók népi gyógyászata, mint téma egyébként nem lesz újdonság az érdeklődők számára, mivel korábban Iancu Laura, néprajzkutató és költő foglalta össze erről gondolatait „Istenítélet, átok, bánat a betegség és a hit mezsgyéjén” címmel.

A kezdeményezők koncepciója, hogy alkalmanként kitekintsenek a Kárpát-medencéből, mivel a népi gyógyászat nem ismer határokat, így számos párhuzam fedezhető fel az egymástól több ezer kilométerre kialakult hagyományban és gyakorlatban. Erre mutatott rá Avar Ákos kutató, aki a mongol népi orvoslás múltját és jelenét dolgozta fel.

Információk: legeza.marta@hagyomanyokhaza.hu