232 napja tart az orosz-ukrán háború

Sokan abban reménykedtek, hogy a török politikus igyekszik majd meggyőzni orosz kollégáját a háború lezárásáról, azonban úgy tűnik, erre még várni kell. Közben pénteken is folytatódott a fegyverropogás Ukrajnában.

A kijevi védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint az ukrán csapatok az utóbbi egy hónapban több mint 600 települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól, főként Harkiv környékén, de a stratégiailag fontos Herszon közelében is. Videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ezekről a sikerekről, valamint fogolycseréről is beszélt, ugyanakkor kiemelte, az uniós intézményekkel egy háborús ügyeket vizsgáló testület felállítását tervezik.

Volodimir Zelenszkij, elnök, Ukrajna: „Az erőszakra erővel kell válaszolni minden szinten: a harctéren, a szankciókkal és jogilag is. Felállítunk egy különbíróságot az Ukrajna elleni orosz agresszióban elkövetett bűnök vizsgálatára, és biztosítjuk a kompenzációs mechanizmusok működését annak érdekében, hogy Oroszország viselje is a felelősséget ezért a háborúért a vagyonával is.”

Továbbra is igyekszik megoldást találni a helyzetre az Európai Unió is. Josep Borrel uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta, diplomáciai úton kell rendezni az ügyeket, de ha ez nem lehetséges, akkor minden támogatást meg kell adni Ukrajnának. Jelentsen ez pénzügyi vagy fegyveres segítséget.

Josep Borrell, kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Európai Unió: „Ebben a pillanatban, amikor Putyin fokozza a háborús cselekményeket, elkötelezetten kell folytatnunk Ukrajna támogatását amennyire csak lehet, és ameddig csak szükség van rá. Folytatjuk a katonai támogatást annak érdekében, hogy szembe tudjon szállni bármilyen orosz katonai támadással, a háború bármilyen eszkalációjával. A lehető leghamarabb diplomáciai megoldást akarunk találni erre a háborúra.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy országának vannak erősebb fegyverei a NATO fegyvereinél, és utalt atomfegyverekre is. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha sor kerülne nukleáris fegyverek használatára, a NATO keményen lépne fel Oroszországgal szemben, de mindenképpen el kell kerülni egy ilyen támadást.

Jens Stoltenberg, főtitkár, NATO: „Világosan megüzentük Oroszországnak, hogy ez komoly következményekkel járna Oroszországra nézve. Oroszország tudja, hogy egy atomháborút nem lehet megnyerni, és nem is szabad megkezdeni. Ugyanakkor természetesen figyeljük az orosz nukleáris fegyverkezést. Nem láttunk ebben semmi változást, de éberek maradunk.”

Közben az orosz elnök szóvivője bejelentette, hogy a Török Áramlat gázvezeték felrobbantására készülő diverzánsokat tartóztattak le az orosz hatóságok. Dmitrij Peszkov közölte, hogy a robbantást orosz területen akarták végrehajtani a most is működő gázszállítási útvonalon