Milyen egy erős város? És mitől válik azzá?

Szerbiából és Magyarországról is érkeztek előadók, akik a városfejlesztési stratégiák kapcsán tájékoztatták a jelenlévőket.

Milyen egy erős város? És mitől válik azzá? Milyen esélyeik vannak a vajdasági településeknek? Ezek voltak a városok fejlődéséről szóló zentai konferencia fő témái. A Magyar Tudományos Regionális Társaság titkára előadásában arról beszélt, a városok fejlődésére leginkább a saját erőforrások vannak hatással.

Rácz Szilárd, titkár, Magyar Tudományos Regionális Társaság: „Ilyen lehet például egy egyetem, vagy egy nagy foglalkoztató, ami akár a határváltozások következtében, vagy egyéb okokból változhat. A város diverzifikáltsága is nagyon fontos, és a helyben lakó elit. Ezek azok a pontok, amik a települési hierarchia minden szintjén meghatározóak.”

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere kitért arra, hogy a község területén megvalósult nagy horderejű beruházások külső forrásból lettek finanszírozva: „A legtöbb nagy horderejű fejlesztés, ami Magyarkanizsán megtörtént, az pont a határon átnyúló együttműködési programoknak köszönhető. Hogy konkrét példát hozzak, a szennyvíztisztító fejlesztése és kiépítése több mint kétmillió eurós projektum, az egy határon átnyúló projektből valósul meg.”

Az elmúlt években lendületes fejlődés tapasztalható a vajdasági településeken – hangzott el a konferencián.

Ricz András, elnök, Regionális Tudományos Társaság: „Látjuk azt, hogy vannak külföldi beruházók, vannak hazai beruházók, magyarországi támogatások. Ezek új munkahelyeket teremtenek, amely az egész közösség számára jelentős fejlődési potenciált mutat be.”

A konferenciát a szakemberek közötti tapasztalatcsere miatt hívta életre a szabadkai Regionális Tudományos Társaság, a Magyar Tudományos Társaság és a zentai Pro Scientia Naturae Alapítvány.