Pusztítóbb európai hőhullámok és aszályok
A tendencia az ember okozta klímaváltozással magyarázható – állítja egy kutatás. Egy kutatócsoport 147 tölgyfa évgyűrűin több mint 27 ezer mérést végeztek. A faminták időszámításunk előtt 75 és időszámításunk szerinti 2018 között – régészeti leletektől ma élő növényekig – mintegy 2100 évet fedtek le. A kutatók minden évgyűrűből kivonták és elemezték a stabil szén- és oxigénizotópokat. Az így létrehozott adathalmazzal – a vizsgált minták Cseh- és Bajorország területéről származtak – leképezték Közép-Európa hidroklimatikus viszonyait a római kortól napjainkig. Az elemzés szerint a kontinens egyre szárazabbá vált, az elmúlt évek nyarai jóval súlyosabb aszályokat hoztak, mint a korábbiak. Több évszázadon át tartó lassú, jelentős hanyatlás után egy hirtelen, drasztikus összeomlást éltünk át, mely különösen a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás szempontjából riasztó – emeli ki egy kutató. A tudósok a szokatlanul aszályos nyarak halmozódását az ember okozta klímaváltozásra és a sarkvidéki áramlatok ezzel összefüggő megváltozására vezették vissza.
