Egyre több vendégmunkás keresi a szerencséjét Szerbiában
Azt már megszokhattunk, hogy a nagyvárosokban egyre több kínai vagy török vendégmunkást látunk az építkezéseken, de mostanra már a vajdasági falvakban is foglalkoztatnak külföldieket, így van ez Kishomokon is, ahol egy farmon indiaiak dolgoznak.
Tehénbőgés és traktorzúgás hangja fogadta stábunkat a kishomoki Szabó család gazdaságában. A következő pillanat pedig már a megdöbbenésé volt, a traktort ugyanis egy indiai vendégmunkás vezette. Rutinosan indította el a gépet, és ment is a dolgára.
Az istállók felé haladva újabb két indiai férfi tűnt fel. Az ő feladatuk az, hogy felügyeljék a robot fejőgép működését és a fejés menetét. A vendégmunkások nagyon elégedettek a munkakörülményekkel, hosszútávra terveznek Szerbiában. Choudhary Karniram, indiai vendégmunkás: „Szerbiában jó, szeretem Szerbiát. Édesapám is itt van, itt dolgozik Szerbiában két éve. Szeretek itt, szeretem az összes európai országot, és Szerbiában jó.”
A három indiai férfi eleinte fordító programmal kommunikált a kishomoki gazdával. Erre ma azonban már nincs szükség, hiszen Mosin egy év alatt megtanult olyan szinten magyarul, hogy érti főnöke instrukcióit, és azokat le is fordítja társainak.
Mosin, aki tökéletesen értette kérdéseinket, és magyarul is válaszolt rájuk, elmondta, az elmúlt egy évben a legnagyobb meglepetést a hóesés jelentette számára, korábban ugyanis nem látott havat. A hideget kezdi megszokni, és mindennel nagyon elégedett. „Ez jó farm, szeretem a teheneket, minden jó. Nem nehéz itt dolgozni. Egy év alatt tanultam meg magyarul, nehéz a magyar. Picit értek magyarul, nem sokat, picit. Itt nagyon hideg van, Indiában nincs hideg, de nem baj. Minden jó.”
Megbízhatók, hálásak és szorgalmasak - ezt mondta indiai munkásairól Szabó Győző. A kishomoki gazda egy ügynökségen keresztül talált rá a három indiai férfira, és hamarosan egy negyedik is érkezik a gazdaságba. A vendégmunkások legális munkaviszonyban vannak, teljes ellátást és fizetést kapnak - emelte ki munkaadójuk. „Meg vannak elégedve, dolgozni szeretnek, szabadnapot nem kérnek, mert arra pénz nem jár. Minden nap a 8-9-10 órát ledolgozzák. Annak örülnek, hogy küldhetnek pénzt Indiába, abból eltartják a családjukat. Itt mi biztosítjuk nekik az alapanyagot az ételhez, ők főznek, de mi adunk mindent, ami kell nekik. Házat, áramot, mindent mi rendezünk nekik. Nekik itt költségük nincs.”
Szerbiában egyébként tavaly több mint ötvenezer munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi munkásoknak. A Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium adatai szerint a legtöbben Oroszországból érkeztek. Az oroszokat a kínaiak, majd a török állampolgárok követik a sorban. Indiából közel 5 ezer, Nepálból pedig több mint ezer vendégmunkás érkezett Szerbiába.
