Hogyan lehetne Szabadka zöldebb?
A külföldi vállalat nagy szoláris hőenergia-rendszerek tervezéséhez és üzemeltetéséhez kínál megoldásokat.
Hogyan lehetne Szabadka zöldebb, hogyan lehet több megújuló energiához jutni? Erre vonatkozóan adtak ötleteket a szabadkai Városháza Dísztermében. A Városi Képviselő-testület december eleji ülésén szó esett egy naperőműről. Ennek részletes szabályozási tervét vitatták meg.
Az Azotara. Kitört ablakok, omladozó vakolat, elhagyatott épület. Ide tervezik a naperőmű kiépítését. A csantavéri úton található az egykori vegyipari gyár épülete, mintegy 70 hektárnyi területen fekszik. Itt lesz a tervek szerint a naperőműpark kiépítve.
Egyelőre konkrét adatok nincsenek az erőművel kapcsolatban, működésével 40-től 60 százalékig csökkenteni lehetne a fosszilis üzemanyagok használatát - mondják a szakemberek.
Hrvoje Milošević, a cég képviselője: „A zöld megállapodás alapján, amelyet az Európai Unió most meghozott, el kell kerülni a fosszilis üzemanyagok használatát az iparban. Egy része, 30 százalék az áram, mintegy 20 százalék a közlekedés és 50 pedig hő. Az 50-ben a gyárak és a hőerőművek is benne vannak, és minden más, amely hőt fogyaszt és termel.”
Az Európai Fejlesztési Bank már korábban is befektetett Szabadkán. Most is megtörténhet. Az EBRD több területen is szeretné bővíteni együttműködését a várossal.
Bojan Bogdanović, programmenedzser, Európai Fejlesztési Bank: „A bányászati és energetikai minisztériummal már van megállapodásunk, hogy két területre készítünk programot. Két külön programot. Az egyik a távfűtés és a hűtés megújuló energiával, a másik a lakóházak energetikai rehabilitációjára vonatkozik. Ez két olyan terület, ahol az előző időszakban nagyon nehéz volt eredményt produkálni.”
Szabadka már több projektbe is bekapcsolódott az energiahatékonyság területén. Például egy IPA határon átnyúló szerb-horvát programban is részt vesznek.
Stevan Bakić, polgármester, Szabadka: „A projekt értéke 85 millió dinár és kilenc közintézményen irányozza elő a napelemek telepítését és két iskola energetikai rehabilitációját, a Matko Vuković Általános Iskoláét és a Svetomir Bojanin Általános és Középiskoláét, ahogy két napelemes pad és egy fa kihelyezését.”
Más városokban minimum 15 millió eurótól indulnak az ilyen jellegű befektetések, ami akár 100 millióig is felkúszhat. Hogy ki lesz a szabadkai befektető, még nem tudni. Mint mondták, az összeg egy részét magánszemély, majd bankok és alapok, valamint az önkormányzat és a szerb állam biztosíthatja majd.
