Így teljesít Szerbia gazdasága az EU szerint

Ez pozitív az országra nézve, ugyanis az Európai Tanács vonatkozó döntése értelmében az uniós csatlakozáshoz működő piacgazdaság megléte, valamint fenntartható versenyképesség szükséges.

Egy héttel ezelőtt mutatták be az Európai Bizottság Szerbiáról szóló jelentését, amelyből szinte kizárólag a külpolitikára vonatkozó részt kommentálta mindenki. Valóban visszaesés történt ezen a területen, ám Szerbiával kapcsolatban nemcsak negatívumokat találunk a dokumentumban. A jelentés szerint az utóbbi egy évben a gazdaság terén Szerbia a közepes és a jó szint között teljesített. Az Európai Unió országaival történő gazdasági együttműködés szintje továbbra is magas, az EU Szerbia első számú külkereskedelmi partnere, Szerbia teljes külkereskedelmi forgalmának több mint 60 százalékát az EU országaival valósítja meg, és a befektetések majdnem ötven százaléka is onnan érkezik.

A jelentés azt is megállapítja, hogy a 2020-as, koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést követően 2021-ben erőteljesen fellendült a gazdaság, 2022 első felében azonban lassú visszaesés következett. Az infláció is alacsony maradt egészen 2021 második feléig, amikor lassan 4-ről majdnem 8 százalékra növekedett, hogy szeptemberben már elérje a 14 százalékot a központi bank által meghatározott 3 plusz-mínusz másfél százalékos célérték helyett. Az infláció növekedéséhez az energia és az élelmiszerek árának növekedése járult hozzá a leginkább. Némileg növekedett a munkanélküliség is, de a jelentés szerint ez még mindig a koronavírus-járvány hatásának tudható be.

Az uniós dokumentum szerint némi előrelépés történt az adózási reformok, valamint az állami tulajdonú vállalatok privatizációja terén, de a vállalatok strukturális reformjai csak lassan haladnak. Az adózás területén kifejezetten az e-fiskalizáció és az e-számlázás reformját tartja jónak a jelentés. Az állami szektor erős, a magánszektor viszont nem elég fejlett, az előrelépést a jogállamiság hiányosságai, a korrupció, az igazságszolgáltatás, valamint a tisztességes verseny terén mutatkozó hiányosságok lassítják. A kis- és középvállalkozások továbbra is számos kihívással néznek szembe, beleértve a nagyvállalatokhoz és a külföldi befektetőkhöz képest egyenlőtlen versenyfeltételeket.

Bizonyos fokú előrelépés az oktatás és a képzés terén is történt, de az továbbra sem felel meg a munkaerő-piaci igényeknek – állapítja meg a jelentés. Kitér azonban arra is, hogy az infrastruktúra terén viszont jelentős állami beruházások történtek, amelyek a korábbi évek hiányosságait igyekeznek orvosolni.

Szerbia a jelentés szerint számos területen folytatta az uniós vívmányokhoz való igazodást, különösen a társasági jog, a szellemi tulajdonjogok, a kutatás és innováció, valamint a pénzügyi ellenőrzés területén.

A csatlakozási tárgyalások során a hármas klaszter, amely a versenyképességre és az inkluzív növekedésre vonatkozik, az Európai Bizottság szerint megnyitható lenne a nyugat-balkáni országgal. A megállapítások szerint ugyanis előrelépés történt a szociálpolitika és a foglalkoztatás terén, különösen a fiatalok tekintetében, a tudomány és a technológiai fejlesztések terén és a felsőoktatás terén is.

A jelentés szerint azonban továbbra is vannak hiányosságok a költségvetési irányítási keretben, az üzleti környezetben, a közigazgatásban és az adóigazgatásban.

A Közügyekben a témával kapcsolatban Kremenović Ökrész Viktor közgazdász elemzett.