Rügyeznek a gyümölcsfák, zöldellnek a mezők

Az évszakhoz képest szokatlanul meleg idő alaposan megtizedelheti a jövő évi gyümölcstermést és a gabonahozamot. A növényeknek ilyenkor nyugalmi állapotban kellene lenniük, amihez egész napos fagyok kellenének. Amennyiben tovább tart az enyhe idő, a későbbiekben pedig hótakaró nélküli kemény mínuszok jönnének, az katasztrofális helyzetet idézne elő a mezőgazdaságban.

A szakemberek azt mondják, a mostani időjárás egyáltalán nem kedvez az ősszel elvetett gabonának. Ugyanis az árpának, a búzának és a repcének azért lenne szüksége komolyabb mínuszokra, hogy téli álmukat aludhassák, illetve, hogy megálljon ilyenkor a vegetáció. Ráadásul a mínuszok elmaradása ahhoz is hozzásegít, hogy elszaporodjanak a növényi kártevők, mint amilyenek a vírusok, a baktériumok, illetve a rágcsálók.

Az őszi vetésű növényeknek szükségük lenne az igazi zimankós télre.

Aladics Tibor, termelő és vállalkozó, Ludas: „Ők genetikailag úgy vannak kódolva, hogy szükségük van egy időszakra vetés után, amikor kellőképpen megerősödnek ahhoz, hogy át tudjanak telelni. Akkor szükségük van egy időszakra, amikor lelassul bennük a vegetáció, népiesen mondva téli álmukat alusszák. Ez két-három hónap, inkább kettőt mondanák, és utána abban az esetben, ha ennyire megtréfál bennünket az időjárás, mint most, hogy szinte napközben tizenvalahány fok van, és az éjszakai hőmérsékletek sem mennek nulla alá, akkor a növények összezavarodnak. Egy olyan fázisba kerülnek, amikor szinte tavaszt éreznek.”

Ez a helyzet állt elő most. Ahelyett, hogy a növények életfunkciója szinte nullára csökkenne és minimális lenne a tápanyagfogyasztásuk, ők most úgy élnek és fejlődnek, mint tavasz kezdetén. A sokkal nagyobb tápanyagfogyasztás következtében fordul elő, hogy már ilyenkor elkezdenek sárgulni az árpák és a búzán is megjelenhetnek a színváltozások, ez pedig arra utal, hogy ott már tápanyaghiány van, mondják a szakemberek. A korai tápanyag utánpótlás viszont még nagyobb problémát okozna, mert a növények még jobban megerősödnének, és egy későbbi, hótakaró nélküli tartós kemény fagy komoly fagykárokhoz vezetne.

Rügyeznek a gyümölcsfák az észak-bácskai homokvidéken. Az enyhe idő miatt nem állt le a fák vegetációja, nedvkeringése. December vége van, de az almások nagy részében még a falevelek sem hullottak le.

Galgóci Szabolcs, almatermelő, Királyhalom: „Ennek az lesz a vége, hogyha továbbra sem lesznek komolyabb mínuszok, megindulnak a fák, és majd aztán, valamikor később, ha lesz fagy, akkor elfagy.”

Ezzel pedig jelentős terméskiesés várható a gyümölcsösökben is. Egyedül a szőlősgazdák nem aggódnak.

Kovács Tibor, szőlősgazda és borász, Királyhalom: „A szőlő még mély nyugalmi állapotban van, tehát neki nem árt ez a meleg idő. Nem fog hozzá hamarább hajtani, ugyanis az én meglátáson, meg a véleményem az, meg azt tapasztaltam is, a szőlő az tudja, mikor van tavasz, az időjárástól függetlenül. Tehát ő majd ott márciusban, áprilisban kezd el, a nedvkeringés is akkor látszik majd, ahogy duzzadnak a rügyek, addig nem.”

A szőlőben most kizárólag egy legalább mínusz 15 fokos tartós fagy okozna kárt. Ez a veszély azonban a jelenlegi előrejelzések szerint egyelőre nem áll fenn.