Stagnál Szerbia állattenyésztése
A gazdák azt mondják, kiviteli lehetőségekre és elfogadható felvásárlási árakra van szükség. Tavaly májusban bejelentették, hogy a szerbiai bárányhúsra nyitott a kínai piac. Alig pár héttel ezelőtt újabb kiviteli lehetőségről érkezett hír az agrártárcától: a hazai marhahús szintén a kínai piacon értékesíthető. A kérdés, hogy a szerbiai és vajdasági állattenyésztők készen állnak-e teljesíteni a feltételeket és mekkora haszna lesz ebből a gazdának. A kishegyesi Varga Attila egy évvel ezelőtt éppen a húsmarha tenyésztését választotta, folyamatosan bővíti az állományát. Varga Attila, gazdálkodó, Kishegyes: „A többi tehénnel is fogunk még borjakat nevelni, van még annyi tej, hogy megduplázzuk a szopós borjakat, vásárolunk is, hogy megduplázzuk a borjúállományt, hogy így is gazdaságossá tegyük az egy tehénre jutó termelést.”
A kishegyesi Halasi Csaba családi vállalkozásban hetente mintegy 200 sertést dolgoz fel és értékesít a hentesüzletekben. Mint mondja, a vásárlóerő csökkent, de az állatállomány is megcsappant. Szerinte a kisvállalkozóknak a helyben történő feldolgozás mellett kell maradniuk. Halasi Csaba, vállalkozó, Kishegyes: „Amit házi vágásnál csinálnak, én is ugyanazt teszem kicsit nagyobb mennyiségekben, ugyanolyan receptúra szerint, úgyhogy a hagyományok megmaradnak, a szalámi, kolbász, hurka, svartli, pástétom, rizses hurka, ezek a fő termékeink nekünk.”
A sertéságazat az elmúlt időszakban sok hullámvölgyet és kapaszkodót élt meg. Jelenleg 150-160 dinár a hízó ára, ami minimális. A beállított állatállományt azonban nem szabad felszámolni, mert a felvásárlás folyamatos – mondja a topolyai Mikuska Csaba tenyésztő. „A nagyobb farmok diktálják az árakat, tehát beleszólása azoknak, akik kis mennyiségben állítanak elő sertéseket, nincs. Akik nem folyamatosan állítanak elő piacra sertéseket, nekik sincs nagy befolyásuk az árakra, ezért mindig tengődünk, hol jó árat fogunk meg, hol rossz árat. Általában a tapasztalat azt mutatja, hogy egy évben két hónap van, amikor jó ára van a sertésnek, és tíz hónap vagy annál is több hónap van, amikor hullámvölgyben van a sertések ára.”
A kisgazdaságok a most életbe lépett kistermelői szabályzat lehetőségeit kihasználva kellene, hogy a háztáji tenyésztés és feldolgozás felé forduljanak, mert akkor a kész és minőséges termékkel akár nagyobb jövedelmet valósíthatnának meg. Az igazi érvényesülés viszont csak stabil agrárpolitikával és elfogadható árakkal érhető el – mondják a gazdák.
