Tejbajok

A gazdák elégedetlenek amiatt, hogy a tej felvásárlási ára csökken, miközben a bolti árak emelkednek. Rámutatnak a növekvő tejimportra és a nagy tejüzemek helytelen magatartására. A gazdák az állam segítségében bíznak.

Egyre több tejtermelő számolja fel jószágállományát. Miközben a boltokban folyamatosan drágul a tej, a négy legnagyobb szerbiai tejüzem csaknem 20 dinárral csökkentette a literenkénti felvásárlási árat. A belgrádi Mezőgazdasági Kar számításai szerint egy liter tej előállítási ára 65 dinár, ennyit pedig jelenleg nem kapnak a gazdák. A tejprémium a tavalyi év első két negyedében 15 dinár volt literenként, a harmadik és a negyedik negyedévben pedig 10 dinárra csökkent. Szakemberek szerint amennyiben nem áll meg a jószágállomány felszámolása és tovább csökken a hazai tejtermelés, akkor hamarosan a tej literenkénti ára a boltokban akár két-háromszorosa lehet a jelenleginek.

A ludasi Szalma Zoltán és családja egyelőre nem tervezi a jószágállomány felszámolását, mert ebből élnek, gazdasági épületeik vannak, és ők üzemeltetik a ludasi tejfelvásárló állomást. A fejőstehenek tartását most a tavalyi aszály miatti takarmányhiány is tetézi: „Nagyon beosztjuk a takarmányt, meg a tavalyi többlet terményt nem adtuk el, mert tanultuk a szülőktől, hogy még nem látjuk a termést, addig nem szoktuk eladni. Most ez bejött tavaly, mert nem adtuk el a tavalyelőtti kukoricát, tehát abrakunk az lesz elég, meg széna silót adunk, fűszénát, hereszénát, szalma szára, ami alájuk megy, amit abból megesznek.”

Szerbiának jelenleg mintegy 116 000 gazdasága van a tejelő szarvasmarha ágazatban. Több mint 80 százalékuk kistermelő, családi, hagyományos gazdálkodó. A nagy tehénfarmok mindössze 13 százalékot tesznek ki.

Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter kijelentette, az állattenyésztők és tejtermelők segítését szolgáló intézkedéseket prioritásként kezelik, keresik a megoldást, és a minisztérium a napokban közli a konkrét támogatási összegeket. A tejtermelők 78 dináros minimális felvásárlási árat követelnek: „Beszéltünk itt a tej minimális áráról, de ez olyasvalami, amit még csak most kell majd bevezetni a jogalkotás keretébe, ha egyáltalán van rá lehetőség, hogy bevezethető, és minden termelővel, aki eljött ide tárgyalni, megvitattuk ennek a lehetőségét. Most rajtunk áll, hogy áttekintsük, beilleszthető-e a jogszabályi keretek közé, amely megvédené a termelőket, hogy legyen valamilyen képlete a minimális árnak.”

Ana Brnabić szerb kormányfő kész beszállni a tejprobléma megoldásába, de szerinte egyetlen ország sem tudja folyamatosan emelni a prémiumot: „Látnunk kell, hogyan lehet a támogatásokat helyesen megcélozni, hogy a termelőknek könnyebb legyen, és kisebb legyen a tejtermelés kockázata. Szerbia tejtermelő ország, nem sok ilyen van az európai kontinensen, őrizzük meg és védjük meg ezt a helyzetet, de az állam nem vállalhat minden kockázatot.”

A kormány a termelői követelések közül teljesítette mindazt, ami jogilag lehetséges volt, a tejkivitel immár engedélyezett, a behozatalt pedig nem lehet megtiltani, de a minőség ellenőrzését megszigorítják. 2019-hez képest 2022-ben a tejimport valamivel több mint 83 százalékkal nőtt. A Szerbiába behozott tej egyötöde tavaly Lengyelországból érkezett.