Törökfalu - Konferencia a húsmarha tenyésztéséről (videó)
2017.06.06
20:51
A húsmarha tenyésztésről tartottak konferenciát Törökfalun. A szakemberek szerint ez az ágazat jelentősen elmaradott Szerbiában más országok tenyészeteihez képest. A szerbiai tenyészetek is csak most alakulnak ki, miután jóváhagyták az állami támogatást a húsfajtákra is.
Vidékünkön elsősorban a tejtermelés miatt tartják a szarvasmarhákat. Ahhoz viszont, hogy egy család megtudjon élni a tejtermelésből minimum 50 tehénre van szüksége Csabai Csaba szerint.
Csabai Csaba, Topolya: „Én gondolkodtam a társuláson is, de az nehéz. Nehéz összefogni valakivel, de lehet, hogy a jövőben jobban tudna működni egy gazdaság.”
Nem mellékes a tehenek után járó állami támogatás, amely törzskönyvezett állomány esetén 25 ezer dinár, borjat nevelő tehén esetén 20 ezer dinár. Az idei évtől kezdve a nem törzskönyvezett állományra is lehet támogatást kapni.
Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár, Szerbia: „Nagyon sok olyan tehén van, amelyek nincsenek benne a rendszerben, tehát nem törzskönyvezettek, viszont nagyon jó állománynak, nagyon jó jószágnak számít, ezek a tehenek az idéntől megkapják az 5 ezer dináros támogatást annak ellenére, hogy nincsenek törzskönyvezve.” A húsmarhák tenyésztésével csak nagyon kevesen foglalkoznak, mivel nem járt állami támogatás utánuk. Az utóbbi években ez azonban megváltozott. Bálint Jenő a Húsmarha Tenyésztők Egyesületének elnöke azon kevesek közé tartozik, akik nem csak a tejtermelésben látják a jövőt.
Bálint Jenő, elnök, Húsmarha Tenyésztők Egyesülete, Törökfalu: „Kevesebb takarmánnyal vannak, mint a tejelő marhák és sokkal kevesebb a munkaerő igénye is, és nem utolsó sorban még az állatorvosi költség is sokkal kevesebb, mint a tejelő marháknál. Itt próbáljuk meg behozni azt a hiányt, amit a tejpénz miatt elvesztünk és csak a borjú jelenti a hasznot.”
A húsmarhák tenyésztésének elterjedését elsősorban a jó minőségű legelők hiánya okozza, valamint az, hogy a húsuk iránt lenne kereslet.
Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár, Szerbia: „Nagyon sok olyan tehén van, amelyek nincsenek benne a rendszerben, tehát nem törzskönyvezettek, viszont nagyon jó állománynak, nagyon jó jószágnak számít, ezek a tehenek az idéntől megkapják az 5 ezer dináros támogatást annak ellenére, hogy nincsenek törzskönyvezve.” A húsmarhák tenyésztésével csak nagyon kevesen foglalkoznak, mivel nem járt állami támogatás utánuk. Az utóbbi években ez azonban megváltozott. Bálint Jenő a Húsmarha Tenyésztők Egyesületének elnöke azon kevesek közé tartozik, akik nem csak a tejtermelésben látják a jövőt.
Bálint Jenő, elnök, Húsmarha Tenyésztők Egyesülete, Törökfalu: „Kevesebb takarmánnyal vannak, mint a tejelő marhák és sokkal kevesebb a munkaerő igénye is, és nem utolsó sorban még az állatorvosi költség is sokkal kevesebb, mint a tejelő marháknál. Itt próbáljuk meg behozni azt a hiányt, amit a tejpénz miatt elvesztünk és csak a borjú jelenti a hasznot.”
A húsmarhák tenyésztésének elterjedését elsősorban a jó minőségű legelők hiánya okozza, valamint az, hogy a húsuk iránt lenne kereslet. 
