Zentán mutatták be Nagy Abonyi Melinda könyvét
2012.08.29
16:44
Vajdaságban először Zentán mutatták be Nagy Abonyi Melinda óbecsei születésű, ma Svájcban élő írónő nagy sikerű, Galambok röppennek föl című könyvét, amely elnyerte a német és a svájci Könyvdíjat is.
Nagy Abonyi Melinda Galambok röppennek föl című könyve 2010-ben jelent meg német nyelven, magyarra ez év februárjában fordították. A regény egy Svájcba települő vajdasági magyar család életét meséli el, közelebbről mutatja meg azoknak a délvidéki magyar embereknek a sorsát, akik egy nyugat-európai országban próbálnak boldogulni. Az írónőt nemcsak Óbecséhez, hanem Zentához is érzelmi szálak fűzik.
„Mindig itt voltam a nagymamámnál, 2007-ben voltam itt utoljára, mert aztán született a kisgyerekem, és azóta nem voltam. Nagyon mély érzések kötnek ide, úgyhogy nagyon örültem, hogy ide jöhettem, és kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan viszonyulnak az emberek, de nagyon örülök, hogy itt tudom bemutatni a könyvemet” – mondta a szerző. A zentai Alkotóházban megtartott könyvbemutatóra nagyon sokan voltak kíváncsiak. A beszélgetés német nyelven zajlott. Annak ellenére ugyanis, hogy Melinda jól beszél magyarul, azt mondta, nem tudja magát olyan szépen kifejezni, mint szeretné. A beszélgetést Blaschtik Éva, a könyv fordítója tolmácsolta a közönségnek. Szerinte a könyvnek nagyon jó a fogadtatása a magyar olvasóközönség körében is. „Nagyon sok recenziót írtak, és ez már egy örvendetes dolog, mert egy könyvet nem szoktak ennyire megtisztelni, úgyhogy a legfontosabb napilapokban jelent meg recenzió róla, jelent meg a Magyar Nemzetben, jelent meg a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban, de kisebb lapokban is és internetes fórumokon is” – emelte ki a fordító. A könyv érdekessége, hogy a borítón szerbül szerepel az írónő neve. Elmondása szerint nevének a már említett változata érzékelteti egy kicsit a könyv tartalmát is, vagyis azt, hogy milyen fogadtatásban volt része a vajdasági magyar családnak Svájcban.
„Mindig itt voltam a nagymamámnál, 2007-ben voltam itt utoljára, mert aztán született a kisgyerekem, és azóta nem voltam. Nagyon mély érzések kötnek ide, úgyhogy nagyon örültem, hogy ide jöhettem, és kíváncsi vagyok rá, hogy hogyan viszonyulnak az emberek, de nagyon örülök, hogy itt tudom bemutatni a könyvemet” – mondta a szerző. A zentai Alkotóházban megtartott könyvbemutatóra nagyon sokan voltak kíváncsiak. A beszélgetés német nyelven zajlott. Annak ellenére ugyanis, hogy Melinda jól beszél magyarul, azt mondta, nem tudja magát olyan szépen kifejezni, mint szeretné. A beszélgetést Blaschtik Éva, a könyv fordítója tolmácsolta a közönségnek. Szerinte a könyvnek nagyon jó a fogadtatása a magyar olvasóközönség körében is. „Nagyon sok recenziót írtak, és ez már egy örvendetes dolog, mert egy könyvet nem szoktak ennyire megtisztelni, úgyhogy a legfontosabb napilapokban jelent meg recenzió róla, jelent meg a Magyar Nemzetben, jelent meg a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban, de kisebb lapokban is és internetes fórumokon is” – emelte ki a fordító. A könyv érdekessége, hogy a borítón szerbül szerepel az írónő neve. Elmondása szerint nevének a már említett változata érzékelteti egy kicsit a könyv tartalmát is, vagyis azt, hogy milyen fogadtatásban volt része a vajdasági magyar családnak Svájcban.