A szabadkai Zsinagóga jövőre a régi fényében fog pompázni (videó)
2015.05.08
09:36
Több programot is szervez a szabadkai magyar főkonzulátus annak kapcsán, hogy 2015. március 9-től egy évig Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnöki posztját. A szabadkai zsidóságnak fontos szerepe volt a város fejlődésében. A néhány évvel ezelőtt még veszélyeztetettnek számító szabadkai Zsinagóga 2016-ban már régi fényében fog pompázni - jelentették be a pénteki sajtótájékoztatón.Magyarország 2015. március 9-én vette át a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnökségét. Ennek kapcsán számos rendezvényt szerveznek a határon túl is. Június 16-án, a szabadkai deportálások emléknapján tudományos konferenciát, szeptember 9-én kántor koncertet szerveznek.2016. márciusában a Budapest Klezmer Band koncertjét tartják majd Szabadkán a Zsinagógában. Addigra az épület már régi fényében fog pompázni - jelentette ki Maglai Jenő, Szabadka polgármestere. A város által vállalt kültéri munkálatok várhatóan befejeződnek a következő évig. Maglai Jenő, polgármester, Szabadka: „Május végére be lesz fejezve a déli szárny homlokzatának a teljes 
felújítása. Úgy gondoljuk, hogy június végéig pontot teszünk a tető és a kupola teljes felújítására is. Erre vonatkozóan a szerződések alá vannak írva és a munka el lesz végezve. Ami még fontos, hogy az önkormányzat tavasszal kiírta az északi homlokzatnak felújítására vonatkozó pályázatot. Ez a közbeszerzés befejeződött és valószínű, hogy jövő héten alá fogom írni a kivitelezőkkel a szerződést.”A magyar kormány 500 millió forintos támogatásából az épület belterét újítják majd fel. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja elmondta, ez a magyar állam eddigi legnagyobb külföldi támogatásra, amelyet egy projektumra szánt. „Nem ez az egyetlen zsinagóga, amelynek a felújítása folyik pillanatnyilag. Három magyarországi zsinagóga mellett ez az egyetlen határon túli, melynek kulturális és építészeti jelentősége a szakrális jelentőségén kívül egyedülálló.”
Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a szabadkai Zsinagóga felújítása után, szakrális funkciója mellett egy élő műemlék lesz, amely kulturális és idegenforgalmi szempontból is meghatározó épülete lesz a közösségnek. „Élő műemlékké szeretnénk varázsolni a magyar szecessziónak ezt az egyedülálló alkotását. Ez azt jelenti, hogy egyrészt megőrzi szakrális jellegét, tehát zsidó imahely jellegét, másrészt műemlék jellegét, amit a rekonstrukció után eredeti fényében kell visszaadnia, és a következő évtizedekre is megőriznie, harmadrészt pedig olyan programok kerülhetnek ebbe az épületbe amelyek segítik ezt a kettős funkciót.”A felújított Zsinagógában tartandó programokról a Zsinagóga Alapítvány dönt. A háromtagú testületbe Szabadka Város Önkormányzatát, a szabadkai Zsidó Hitközséget és a Magyar Nemzeti Tanácsot egy-egy tag képviseli. A döntések konszenzussal születnek majd.
felújítása. Úgy gondoljuk, hogy június végéig pontot teszünk a tető és a kupola teljes felújítására is. Erre vonatkozóan a szerződések alá vannak írva és a munka el lesz végezve. Ami még fontos, hogy az önkormányzat tavasszal kiírta az északi homlokzatnak felújítására vonatkozó pályázatot. Ez a közbeszerzés befejeződött és valószínű, hogy jövő héten alá fogom írni a kivitelezőkkel a szerződést.”A magyar kormány 500 millió forintos támogatásából az épület belterét újítják majd fel. Babity János, Magyarország szabadkai főkonzulja elmondta, ez a magyar állam eddigi legnagyobb külföldi támogatásra, amelyet egy projektumra szánt. „Nem ez az egyetlen zsinagóga, amelynek a felújítása folyik pillanatnyilag. Három magyarországi zsinagóga mellett ez az egyetlen határon túli, melynek kulturális és építészeti jelentősége a szakrális jelentőségén kívül egyedülálló.”Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke kiemelte, a szabadkai Zsinagóga felújítása után, szakrális funkciója mellett egy élő műemlék lesz, amely kulturális és idegenforgalmi szempontból is meghatározó épülete lesz a közösségnek. „Élő műemlékké szeretnénk varázsolni a magyar szecessziónak ezt az egyedülálló alkotását. Ez azt jelenti, hogy egyrészt megőrzi szakrális jellegét, tehát zsidó imahely jellegét, másrészt műemlék jellegét, amit a rekonstrukció után eredeti fényében kell visszaadnia, és a következő évtizedekre is megőriznie, harmadrészt pedig olyan programok kerülhetnek ebbe az épületbe amelyek segítik ezt a kettős funkciót.”A felújított Zsinagógában tartandó programokról a Zsinagóga Alapítvány dönt. A háromtagú testületbe Szabadka Város Önkormányzatát, a szabadkai Zsidó Hitközséget és a Magyar Nemzeti Tanácsot egy-egy tag képviseli. A döntések konszenzussal születnek majd.
