Alkotmánymódosítás - Milyen változások várhatóak? (videó)

A szerbiai alkotmány módosítása az egyik legfontosabb feladata lesz Aleksandar Vučićnak államfői funkciójában - írja a belgrádi sajtó. Korábban a szerb köztársasági elnök is kijelentette, hogy dialógust kezdeményez a módosítással kapcsolatban. Szakértők szerint az alaptörvény módosítását politikai konszenzusnak kell öveznie, és olyan fontos kérdéseket kell újraértelmezni, mint például a preambulumban található Koszovóra vonatkozó rész, vagy a politikai berendezkedéssel foglalkozó fejezet. Az alkotmányjogászok egyebek mellett arra is rámutatnak, hogy egy esetleges módosítás politikai szempontból legmegfelelőbb módja a népszavazás útján történő megerősítés. Az alkotmánymódosításról a szerb államfő is beszélt kinevezésekor és azóta is többször. Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Beszéltem a belső párbeszéd szükségességéről az alkotmánymódosítást és Koszovót illetően is, amelyet egyrészt nem csupán mitikus hozzáállásnak kell áthatnia, másrészt pedig a könnyen lemondunk arról, ami a miénk hozzáállás sem megoldás. Ez egy komoly érveken alapuló vita kell legyen.”



A szerb alkotmányt 2006-ban módosították utoljára. Számos olyan újgenerációs emberi jog van, amely az elmúlt 15–20 évben vált szabvánnyá Európa fejlett demokráciáiban, viszont a szerbiai alkotmányba elmulasztották ezeket beemelni. Egyebek mellett az adatvédelemre, az internet használatára vonatkozó jogok. Szerbia az élet minden területén folytatja jogszabályainak összehangolását az Európai Unió értékeivel és normáival. Magát az alkotmánymódosítást a 23-as tárgyalási fejezet megnyitásakor vállalta magára az ország. Ennek értelmében 2017 végéig kell módosítani azt. Az európai joggyakorlat is azt mutatja - és elemzők szerint is így kell történnie - hogy Szerbiában elsőként az igazságszolgáltatási rendszert kellene megreformálni, majd ezt követően ráépíteni az alkotmánymódosítás folyamatát. Ennek oka, hogy több olyan megoldás is van jelenleg a jogrendszerben, amelyek nem garantálják, illetve gátolják a bírói hatalom függetlenségét. A Vajdasági Magyar Szövetség már évekkel ezelőtt ismertette az alkotmánymódosítással kapcsolatban a javaslatát, mégpedig hogy Szerbia jogrendjébe kerüljön be a sarkalatos törvények fogalma, tehát olyan törvények, amelyeket minősített többséggel fogadna el a szerbiai képviselőház. Kovács Elvira, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: „Elsősorban a Vajdaság Autonóm Tartomány hatásköreit és pénzelését szabályozó törvényeknek sarkalatosnak kellene lenniük - ez a mi véleményünk. Valamint a kisebbségi jogokra vonatkozó, azaz a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények is sarkalatos törvények kell, hogy legyenek, ugyanis mi síkra szállunk amellett, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény minél előbb módosuljon az alkotmánybírósági döntéssel összhangban, és hogy a törvénybe visszaemeljék a megsemmisített törvények egy részét, azért, hogy a szerzett jogok ne csökkenjenek.” A VMSZ kitart amellett is, hogy a különböző identitás megőrzését szabályozó törvényeket, például az oktatási és a kulturális törvényeket össze kell hozni a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Az első szerb alkotmányt 1835-ben fogadták el, azóta 11-szer módosították azt.