EU-Nyugat-Balkán-csúcs: a balkáni országok tekintetében nem történt előrelépés

A szóbeli támogatások ellenére azonban egyetlen nyugat-balkáni ország tekintetében sem történt semmilyen előrelépés.

A tervezett kettő helyett csaknem négy órán át tartott az európai uniós vezetők találkozója a nyugat-balkáni országok képviselőivel Brüsszelben. Azt, hogy a nap nem a tervek szerint alakult, az is jól jelezte, hogy a találkozó után elmaradt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, valamint Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének a közös sajtótájékoztatója. Pedig Charles Michel a délelőtti érkezéskor még nagyon derűlátóan beszélt a tervezett tárgyalásokról: „Ez egy fontos pillanat, mert nagyon erős politikai akarat van arra, hogy újabb lendületet adjunk a folyamatnak a Nyugat-Balkánnal, hogy egyértelmű és erős üzenetet küldjünk. Természetesen még folynak a tárgyalások Bulgáriával, komoly figyelmet fordítunk a történésekre a soros francia elnökséggel együtt azért, hogy fel tudjunk mutatni egy javaslatot, hogy minél hamarabb megkezdődhessenek a tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával.”

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a brüsszeli csúcsot követően arról beszélt, hogy a nyugat-balkáni országok a továbbiakban is együtt fognak küzdeni az európai jövőjükért, az Európai Unióval közösen ugyanis sok mindent el tudnak érni. Reményét fejezte ki, hogy az év végén mindhárom ország integrációjában előrelépés történik majd: „Úgy gondolom, hogy mindannyian sokat tehetünk még december előtt, de megígérhetem az európai kollégáinknak, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy elérjük az európai standardokat a jogállamiság, a további demokratizálódás, a média ügyében, és minden más területen az idei év decemberéig.”

Bulgária gátolja szomszédjának, Észak-Macedóniának az európai integrációját, a két ország között ugyanis a beszélt nyelvet és a közös történelmet illetően vita áll fenn. Albániával pedig ugyanakkor lehetne megkezdeni a tárgyalásokat, amikor Észak-Macedóniával, így a tiranai vezetés is felháborodásának adott hangot a késlekedést illetően.

Edi Rama, miniszterelnök, Albánia: „Nem csak Bulgária az ok. A valódi ok a bővítés romlott szellemisége. A teljesen romlott szellemisége, és Bulgária ennek a legszembetűnőbb példája. A bővítés szelleme egy teljes közösség együttes víziójából az egyes tagállamok „rablójárművévé” vált.”

Dimitar Kovacsevszki észak-macedón kormányfő is borúlátóan nyilatkozott az egyeztetés után: „Ez, ami történik, komoly probléma, és komoly ütés az Európai Unió szavahihetőségére nézve. Értékes időt veszítünk, ami valójában nem is áll a rendelkezésünkre. Észak-Macedónia és Albánia, illetve az egész térség nem engedheti meg, hogy egy helyben toporogjon csak azért, mert az egyik tagországnak egyszerűen nem sikerül rendeznie az ügyeit, és biztosítani az európai utunk folytatását.”

A nyugat-balkáni országok az uniós csatlakozási folyamat különböző fázisaiban vannak. Szerbiával és Montenegróval már évek óta folynak a csatlakozási tárgyalások, Észak-Macedónia és Albánia már tagjelölt, de a tárgyalások még nem kezdődtek meg, Bosznia-Hercegovina pedig már beadta tagjelölti kérelmét, előrelépés azonban még nem történt. A koszovói kormányfő néhány napja jelezte, hogy az év végéig Pristina is beadja kérelmét, jelenleg azonban az ott élőkkel szemben még uniós vízumkényszer is érvényben van, amennyiben nem a szerbiai dokumentumaikkal akarnak az EU területére utazni.