Hajnal Jenő: Jogunk és kötelességünk szavazni az EP-választáson

Az állásfoglalást szerint a vajdasági magyaroknak joga és kötelessége részt venni az EP-választáson, képviselők által Brüsszelben is láthatóvá tenni a vajdasági magyar közösséget, valamint tevékeny szerepet vállalni az európai ügyek irányításában.

A 2019-es EP-választással kapcsolatos állásfoglalást beterjesztő 30, a Magyar Összefogást képviselő MNT tag történelmi pillanatnak tekinti azt, hogy a külhoni magyarok is szavazhatnak. Jogunk és kötelességünk voksolni - mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke (Magyar Összefogás). Erre biztatta a választójoggal rendelkező vajdasági magyarokat is. Kiemelte:

„Keresztény értékrendünk, nyelvünk és kultúránk, anyaországunk, szülőföldünk és a régió eurointegrációjának sorsa, az Európai Unió valamennyi intézményének és szervének kihatása által nagymértékben formálható, így elengedtethetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Tanács is aktív szerepet vállaljon az Európai Parlament azon soron következő összetétetnélek alakításában.”

Az ellenzéki képviselők nem támogatták a javaslatot. Egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarok vegyenek részt a voksoláson, de azzal nem tudnak egyetérteni, hogy szerintük az MNT kilép a hatásköréből az állásfoglalás megfogalmazásával. Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom képviselője szerint a vajdasági magyaroknak van köze az EP-választásokhoz, de nem a mi ügyünk. Hozzátette, az MNT országos szervezet, semleges álláspontot kell képviselnie. Aláhúzta:

„Ezért nem tartom ez teljesen megfelelőnek, hogy amellett, hogy a politikai szervezetek majd elmondják, sokan elmondták, az MNT-nek véleményem szerint egy semleges álláspontot kell felvenni. Amellett, hogy ez a kezdeményezés elsősorban arról szól, hogy ez egy mozgósító kampány, de akkor is politikai jellegű tevékenység.”

Az állásfoglalásban megfogalmazott kereszténydemokrata és európai értékek védelmét és egy bevándorlásellenes Európai Bizottság megválasztásának fontosságát ecsetelte Baráth Gábor Gergely, az MNT (Magyar Összefogás) tagja. Leszögezte:

„Véleményem szerint ez igenis délvidéki ügy, mivel tudjuk, hogy Szerbia az Európai Unió felé halad, az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy olyan többség legyen az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban, amely bővítéspárti és amely a bővítést támogatja.”

Az állásfoglalást végül szavazattöbbséggel elfogadta a tanács, 29 igen, 3 nem és két tartózkodó szavazat mellett.