Kiváltságos viszony az uniós tagság helyett
A Večernje Novosti című belgrádi napilap értesülése szerint több elképzelés is létezik arra, hogyan lehetne az EU valódi bővítése nélkül mégis partneri viszonyt létesíteni a tagjelölt és tagságra vágyó országokkal.
Az új uniós elképzelések részleteit a következő fél évben dolgozzák ki, ám a feltételezések szerint egyfajta gazdasági együttműködésről vagy társulásról lehetne szó, amelyet addig tartanának fenn, amíg az adott ország teljes jogú taggá nem válik.
A partnerségi elképzelés mögött Franciaország és Németország áll. Emmanuel Macron francia elnök körülbelül egy évvel ezelőtt vázolta fel az Európa jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ezekben többsebességű Európáról beszélt, és kiemelte, hogy szerinte az EU országai nem tudnak egyszerre haladni, a tagállamoknak meg kell engedni, hogy ha tudnak, előreszaladjanak, mindazonáltal a külön utas együttműködéseknek is teret kell biztosítani. Majd az elképzelést a tagjelölt országokra is kivetítette.
A témával kapcsolatban Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy már most is többsebességű Európáról, illetve Európai Unióról lehet beszélni, hiszen vannak olyan tagországok, amelyek tagjai a schengeni övezetnek, és vannak, amelyek nem, illetve vannak tagországok, amelyek bevezették az eurót, és vannak, amelyek nem. Arra is rámutatott, hogy fontos az együttműködés a tagországok között, de nem lehet mindig mind a 27 tagállam egyetértésére várni.
Fotó: Tanjug
Ivica Dačić külügyminiszter szerint a kiváltságos tagságról szóló elképzelés nem új keletű, gyakorlatilag már a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság is az EU társult tagjának számított, holott egypártrendszer uralkodott. Mint mondta: ebből is látszik, hogy a bővítés kizárólag az EU aktuális érdekeitől függ: „Amit most Macron mondott, azt korábban Belgrádban is közölte, semmi új. Úgy gondolom, hogy Európának szüksége van a Nyugat-Balkánra. Remélem, hogy ez sikerül. Én kezdtem meg Szerbia csatlakozási folyamatait, mint az akkori kormány elnöke. Remélem, hogy még élni fogok, amikor belépünk az Európai Unióba. ”
Szerbia 2012-ben vált az Európai Unió tagjelölt országává, a csatlakozási tárgyalások 2014-ben kezdődtek el. A 35 tárgyalási fejezetből eddig tizenhetet nyitottak meg, és kettőt ideiglenesen le is zártak. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a nyugat-balkáni ország a leghamarabb 2025-ben válhat az EU teljes jogú tagjává. Számos szakértő azonban ennél borúlátóbb, a csatlakozási tárgyalások lassúsága, illetve az uniós bővítési fáradtság, valamint EU belső feszültségei miatt úgy vélik, ennél sokkal később válhat csak taggá az ország.
