Mikor és hogyan lehetnek NATO-tagok a svédek és a finnek

Csatlakozhat-e Svédország és Finnország a NATO-hoz? Az orosz-ukrán háború miatt ez most kulcskérdés. A választ azonban úgy tűnik, a törökök adták meg, akik éltek a vétó jogával, és egyelőre megakadályozták az északi országok felvételi folyamatának folytatását.

A NATO, vagyis az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 1949 áprilisában jött létre Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország, Csehországgal és Lengyelországgal együtt, 1999-ben csatlakozott, Szerbia nem tagja a szervezetnek. Legutóbb Észak-Macedónia lépett be, két évvel ezelőtt. A NATO-ba bármelyik európai állam kérheti felvételét, ha megfelel a követelményeknek, majd magát a belépést minden tagállam egységesen támogatja. Fontos, hogy a tagjelölt demokratikus politikai rendszerrel rendelkezzen, megfelelően bánjon a kisebbségekkel, konfliktusait békés úton rendezze.

Néhány napja még úgy tűnt, a NATO most, az orosz-ukrán háború árnyékában újabb erős tagokkal bővül. Finnország és Svédország is jelezte, hogy szeretne a szervezet részévé válni. A finnek a második világháború óta tartó, a svédek pedig két évszázados katonai függetlenségüket adnák fel. Magdalena Andersson kormányfő indoklása így hangzott: „Oroszország ukrajnai inváziója nemcsak törvénytelen és igazolhatatlan, hanem aláássa azt az európai biztonsági rendszert is, amelyre Svédország a biztonságát alapozta".

Sauli Niinistö finn elnök pedig azt mondta, „A NATO-csatlakozás maximalizálni fogja az ország biztonságát.”

A csatlakozási kérelmet hivatalosan tegnap nyújtották be. Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelmi lépésnek nevezte, és kifejezte reményét, hogy a folyamat gyorsan és sikeresen zajlik.

"A biztonságunkra nézve ez egy jó nap egy kritikus pillanatban. Köszönöm Svédországnak és Finnországnak, hogy beadták a kérelmüket. Minden országnak joga van megválasztani az útját, ezek az országok is egy hosszú demokratikus mérlegelés után döntöttek így. Melegen üdvözlöm Finnország és Svédország NATO-felvételi kérelmét. Önök a mi legközelebbi partnereink, csatlakozásuk pedig növelni fogja közös biztonságunkat. Történelmi lépés, hogy átadták a kérelmüket. A szervezet tagjai most megvitatják ezt, hiszen mindannyiuk érdekeit figyelembe kell venni. Úgy döntöttünk, hogy minden kérdést gyorsan megvitatunk, és döntést hozunk."

Nem lett igaza. Már maga a tagfelvételi folyamat is igen hosszadalmas, először ugyanis a jelentkezési kérelmet elküldik a tagállamoknak mérlegelésre, majd az adott országok parlamentjének is szavaznia kell. Ez normál esetben akár egy évig is elhúzódhat. A finnek és svédek esetében azonban nem jutott el eddig a történet: Recep Tayyip Erdogan török elnök vétója miatt a NATO Tanácsban nem sikerült az eredeti terveknek megfelelően elfogadni a szükséges határozatot.

Elemzők szerint azonban Erdogan nem akarja megakadályozni a két északi ország csatlakozását, csak szeretné kierőszakolni saját érdekeinek érvényesítését. Törökország egyik fő célja, hogy az YPG szíriai kurd milíciát a NATO-partnerek "terrorista szervezetként" sorolják be, és keményebb fellépés várnak a betiltott kurd Munkáspárt, az általuk szintén terrorszervezetnek tartott PKK ellen Svédországban és más országokban.

A finnek és a svédek egyébként már most is szoros kapcsolatban állnak a NATO-val - rendszeresen tartanak hadgyakorlatokat, a szervezet parancsnoksága alatt dolgoztak a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban, valamint az orosz–ukrán háború kezdete óta a finn miniszterek és diplomaták is részt vesznek a legtöbb NATO-ülésen.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete számára jelentős erősítést jelentenének az új tagok. Finnország az általános férfi sorkötelezettséggel 280.000 katonát és kilencszázezer kiképzett tartalékost tudna bevetni háború idején, emellett jelentős haditengerészeti felszereltséggel is rendelkeznek, és komoly összegeket költenek hadászati fejlesztésekre. Svédország is növelné a katonaságra költhető pénzt, és emelné a sereg létszámát. Emellett a svéd fegyveripar is jelentős: modern ágyúkat, légvédelmi ütegeket és vadászrepülőgépeket is gyártanak.

Fontos tény azonban, hogy a finnek csatlakozásával jelentősen, nagyjából 1340 kilométerrel nőne a NATO és Oroszország közötti közvetlen határvonal. Moszkva pedig nem örülne a NATO-bővítésnek: nyilvánosan is tiltakozását fejezte ki, katonai és politikai következményekre utalt, beleértve nukleáris eszközök bevetését is. Sok spekuláció hangzott el különböző hibrid fenyegetésekről is. Helyi források szerint közvetlen katonai fenyegetés nem történt, bár az elmúlt hetekben mindkét ország területi integritását megsértették orosz gépek, és kibertámadásokat is intéztek a svéd és finn kormányzati honlapok ellen.