Továbbra sem elégedett az EU Szerbiával
Szerbia előrehaladást ért el az igazságügy és a média területén, és további javulás várható a vonatkozó törvények módosítását követően, ám továbbra is jelen van a nyomásgyakorlás mindkét területen, emellett pedig Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, valamint a jogállamiság kérdésében is vannak hiányosságok – olvasható az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2023-as jelentésében, amelyet szerdán tettek közzé.
Brüsszel szerint Belgrádnak még nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie és több kompromisszumot kötnie, amikor a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezéséről van szó, és a párbeszéd során megbeszéltek mindegyikét teljes mértékben végre kellene hajtania.
A jelentés megállapítja, hogy a szerbiai parlament a mostani összetételében politikailag sokszínűbb volt, mint a 2020-as választást követően összeállt törvényhozás, de az üléseket a hatalmi koalíció és az ellenzék pártjai közötti kiélezett viták határozták meg. Az ellentétek pedig csak tovább mélyültek a májusi tömegmészárlásokat követően, amikor az ellenzék az utcára vonult. A lövöldözést követően változás történt a reformok prioritását illetően – olvasható a jelentésben. Az EB megállapította, hogy a parlamentnek nincs programja, az üléseket nem előre rögzített terv szerint, hanem egy nap alatt hívják össze, minden kérdést sürgősségi eljárásban tárgyalnak.
Korlátozott előrelépést ért el Szerbia – ami az európai diplomácia szótárában azt jelenti, hogy nem ért el előrelépést – a korrupció elleni harc területén, ami a 23-as fejezethez tartozik. Ez a fejezet, illetve a 24-es adja a gerincét a csatlakozási tárgyalásoknak, így ha nincs előrelépés, nincs csatlakozás. Szintén korlátozott előrelépést állapított meg az EB a szervezett bűnözés elleni küzdelem tekintetében. Ide tartozik például az embercsempészet és az emberkereskedelem, lényegében az illegális bevándorlás megfékezése is. A jelentés azt is megállapítja, hogy az ország nem mutatott őszinte elköteleződést a háborús bűnök és bűnösök felkutatása iránt.
A jelentésben pozitívnak írnak Szerbia szomszédságpolitikájáról és a regionális együttműködésekről, valamint az ország gazdasági fejlődéséről, a piacgazdaság fejlődéséről, valamint az uniós piaci erőkkel történő megküzdéséről. Az Európai Bizottság megállapította, hogy annak ellenére, hogy Szerbia stratégiai célja az uniós csatlakozás, mégis kereskedelmi megállapodást kötött harmadik országokkal, például Kínával is, és felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia csak olyan megállapodásokat kössön, amelyeket megszakíthat, amikor csatlakozik az unióhoz.
Az Európai Bizottság jelentése a csatlakozásra váró országok számára az egyik legfontosabb mutató, ugyanis tartalmazza mindazokat a pontokat, amelyeket Brüsszel hiányosságként vagy előnyként él meg az adott országgal kapcsolatban. Ezzel iránymutatásként is szolgál, hiszen látszik belőle, hogy egy-egy országnak mely területeken kell még előrelépést tennie a teljes jogú tagság elnyerése érdekében.
