Ukrajna és Svédország a fókuszban a vilniusi NATO-csúcson

A svéd kérdés meglehetősen hamar választ kapott, sikerült megállapodniuk Törökországgal, ezzel minden akadály elhárult, így a parlamentjük is el tudja fogadni a skandináv ország csatlakozását.

Az ukrán csatlakozásra viszont nem bólintottak rá a vilniusi csúcson.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is reagált a csatlakozás lehetőségére. Mint mondta, sikerült olyan döntést hozni, amely nem jár a háború eszkalációjának veszélyével.

„A várakozásokhoz képest gyakorlatilag szerény eredménnyel kell beérniük az ukránoknak, hiszen gyakorlatilag kizárólag a NATO-Ukrajna Bizottságból NATO-Ukrajna Tanáccsá átalakult testület jelent bármifajta előrelépést. Egy háborúban álló ország felvétele a NATO-ba nyilvánvalóan azzal a veszéllyel járna, hogy a szabályok szerint az egész NATO belesodródna a háborúba, és ezt nyilvánvalóan el kell kerülni. Tehát én azt gondolom, hogy a NATO most egy felelősségteljes döntést hozott, elkerülte a háború eszkalációjának veszélyét azáltal, hogy világossá tette, hogy Ukrajna majd egyszer talán akkor lehet NATO-tag, hogyha abban mindenki egyetért, és minden feltételt teljesít."

Jens Stoltenberg NATO főtitkár úgy nyilatkozott, hogy a NATO-Ukrajna Tanács megalakulásával megerősödik a NATO és Ukrajna kapcsolata. Arra is rámutatott, hogy ez egy olyan testület, amely képes lesz döntéseket hozni. Arra a kérdésre, hogy a NATO tervez-e vadászgépeket szállítani Ukrajnába, Stoltenberg úgy válaszolt, a szövetségesek már bejelentették különféle fegyverek szállítását az országba, és a vadászpilóta kiképzés is tervben van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott azoknak a vezetőknek, akik segítették Ukrajnát, és hozzátette: megérti, miért félnek egyesek országa szövetségi tagságáról beszélni.